A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Fehér Ferenc: Közmegegyezés a vízgazdálkodásban

rendbetétele, a jó állapotok megőrzése érdekében ezekre kellene apellálni! Természetesen forrás szükséges a rendbetételhez, a fenntartáshoz, de ezeken keresztül meg lehet érteni más vízgazdálkodási létesítmények rendes üzemének fontosságát is. Sajnos ebben a kérdésben az önkormányzatok számára is kemény leckék várnak. Az önkormányzatok nagy többsége még mindig nincs tisztában a belterületi vízrendezés fontosságával a környezet felszíni- és felszín alatti vízállapota rendezésének szükségességével. Csatlakoznak ehhez az építéshatósági problémák, a mély fekvésű belvízjárta területek építési telekké nyilvánítása, az építési engedélyek körüli anomáliák. És sajnos a lakosság követi az önkormányzatokat: elhanyagoltak a kül- és belterületi vízelvezető rendszerek és nem is „sikk” ezek rendben tartása. 6. Állam és az érdekeltek viszonya Az állam jogosan várja el az érdekeltektől azt, hogy részt vegyenek a helyi vízgazdálkodási problémák megoldásában. Ennek legegyszerűbb formája az volna, hogy ha a z érdekeltek kellő „érdekeltségi tudat” birtokában, önkéntesen adnák a hozzájárulást. Az érdekeltségi tudathoz azonban az érdekeltségi helyzet (adott esetben a veszélyhelyzet) folyamatos megléte vagy fenntartása szükséges és, mint tudjuk, Magyarországon a vizek általi veszélyeztetettség nem állandó. Ez pedig az érdekeltségi tudat „hullámzásával”, baj esetén növekedésével, a normális állapotok visszaálltával lanyhulásával (megszűnésével?) jár együtt. Az érdekeltségi hozzájárulást tehát a törvény erejével ki kell kényszeríteni. Természetesen az érdekeltek is elvárják az államtól a helyi vízgazdálkodási feladatok megoldásában való részvételt és a magyar vidék, a magyar gazdaság (elsősorban a mezőgazdaság) mai fejlettségi szintjén ez is jogos! Az állam tehát támogatás ad abban az esetben, ha azt érzékeli: az érdekeltek megszervezték a probléma megoldásának kereteit, létrehozták feltételeit, meg tudják mondani az államnak, hogy a támogatást milyen célra használják fel. Ez a kettősség, azaz a közmegegyezés alapvető fontosságú. A kérdés az, hogy a közmegegyezés hogyan jön létre, milyen formában és milyen garanciális feltételekkel? 7. Kötelező állami szerepvállalások Az állami szerepvállalást sokáig úgy kommunikáltuk, hogy az államnak tulajdonosként kell részt vennie a helyi vízgazdálkodási problémák megoldásában, mert ezen létesítmények (vagy jelentős részük) állami tulajdonban van (ma kb. 27 ezer km közcélú mű). Bár nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban ezen a réven állami támogatáshoz lehetett jutni, ez a szemlélet alapvetően hibás. Az állami szerepvállalás indokait a következőkben lehet összefoglalni: • Az államnak általános felelőssége van a lakosság élet- és vagyonbiztonságának megteremtésében, megőrzésében. • Az állam figyelemmel kíséri a lakosság teherviselő képességét és a helyi feladatok megoldásánál támogatásokkal kiegészíti a helyi forrásokat (pl. önkormányzatok normatív támogatása). • Az államnak vannak olyan létesítményei (főleg a közlekedési létesítmények), amelyeknek a vizektől való megóvása, víztelenítése állami feladat és amelyek víztelenítésében a helyi érdekeltségi művek is részt vesznek. 472