A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Némethné Deák Irén: Területi vízminőségi kárelhárítási tervek tapasztalatai
TERÜLETI VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK TAPASZTALATAI NÉMETHNÉ DEÁK IRÉN Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A jogszabályi előírásokból adódó feladatok végrehajtásaként a vízügyi igazgatóságokon a vízminőségi kárelhárítás tervezése új szakaszba lépett 1999-től. A vízminőségi kárelhárítási tervek azt cél szolgálják, hogy üzemi és területi szinten számbavegyék azokat a szennyezőforrásokat, amelyek a felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlását okozhatják egy káresemény bekövetkezésével ill. kidolgozzák a káresemény bekövetkezésekor szükséges intézkedéseket, összehangolják az illetékes hatóságok együttműködését, továbbá a kidolgozott műveleti tervekkel és technológiai utasításokkal elősegítsék a kárelhárítás gyors és hatékony végrehajtását. A tervezés alapját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LIII. törvény ill. a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997.(VII.24.) Kormányrendelet határozza meg. A tervezés kereteit és szintjeit további jogszabályok adják meg. Így az üzemek szintjén a 21/1999.(VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelete, ill. területi szinten a 2/1999.(II.4.) KHVMKöM együttes utasítás. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon a Vizikörnyezetfejlesztési osztály feladatkörébe tartozik a vízminőségi kárelhárítás. Osztályunkon 2000 januárjától kezdtük el a kötelezések kiadását az üzemi tervek készítésére. 2000 végére 80 %-ban, 2001 közepére csaknem 100 %ban álltak rendelkezésünkre a benyújtott tervek. Az üzemi tervek a területi tervezés alapját képezik. 2000-2001 közötti időszakban 2 vízgyűjtőre készítettünk területi vízminőségi kárelhárítási tervet, 2002-ben további 1 tervezési feladatunk van. A tervezéseket mindegyik esetben az OVF megbízásából, a KSZI - Környezetvédelmi Szakértői Iroda, mint az OVF által megbízott programkoordinátor - útmutatása alapján saját tervezésben, team munkában, az illetékes szakaszmérnökségek bevonásával végeztük, ill. végezzük. Ugyanakkor fontos megemlíteni a társhatóságok, különösen a Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltató, és -értékelő tevékenységét, amelyeket főleg a vízminőségi ill. a hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos adatok esetén vettük igénybe. Fontosnak tartjuk a saját tervezést – ellentétben az országos gyakorlattal – hiszen a területi terveket saját magunknak, a vízminőségi kárelhárítási munka jobb, és gyorsabb elvégzéséért készítjük. A rendelkezésünkre álló adatok összegyűjtésével, rendszerezésével, a területbejárások alkalmával, az üzemi tervek elbírálásával szerzett információk és tapasztalatok birtokában kerülhet sor a vízgyűjtő minden szempont szerinti alapos feltárására. Továbbá a rendelkezésünkre álló eszközök és technológiák számbavételével kidolgozhatjuk a kárelhárítási munka minden részletét. A várható szennyezések ismeretében a vízminőségi kárelhárítási eszközök és technológiák terén szükséges fejlesztéseket is jobban átlátjuk. A területi tervezés során a vízgyűjtők kiválasztásának sorrendiségét határoztuk meg először, hiszen a több éves munka során valamennyi vízgyűjtő sorra kerül. A szennyeződésérzékenység ill. a szennyeződés lehetőségének való kitettség volt a fő szempont a tervezési sorrend kialakításában. Így az első tervet az Által-ér vízgyűjtőjéről készítettük el, majd az Ikva vízgyűjtő következett, az év végéig a Fertő-tó vízgyűjtőjének vízminőségi kárelhárítási terve készül el. 405