A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Némethné Deák Irén: Területi vízminőségi kárelhárítási tervek tapasztalatai

Feladataink határidőre való teljesítésében fontos szerepe volt annak, hogy a területi tervek alapját képező üzemi tervek rendelkezésre álltak. Elmondhatjuk, hogy a jogszabály megjelenése után országos viszonylatban elsők között adtuk ki a kötelezéseket, működési területünkön mintegy 350 gazdálkodó szervezetnek. Az üzemi tervekkel kapcsolatos bizonytalanságok (a kötelezettek körének meghatározása, a tervek tartalmi előírásai, az elfogadásának módja, a határidők kérdése stb). kiküszöbölésével a központi egyeztetés után sem mondható egységesnek az egyes vízügyi igazgatóságok eljárásai. A hatáskörünkbe tartozó eljárások során a jogszabályi keretekhez, igazgatóságunk hatósági gyakorlatában alkalmazott elveinkhez ragaszkodtunk. A területi tervek készítésének szempontjait is elsősorban a jogszabályi keretek adják meg. (a 2/1999.(II.9.) KHVM-KöM együttes utasítása valamint a témához kapcsolódó egy sor más jogszabály figyelembevétele )Valamennyi tervnél az egységes szerkesztést, tartalmi felépítést, és egységes kivitelezést alkalmazzuk. A terv két fő szerkezeti részből áll. Az első rész tartalmazza: - a vízgyűjtő alapos elemzését hidrológiai, hidraulikai, meteorológiai, földrajzi, természetvédelmi szempontból, - A potenciális szennyezőforrások feltárását a vízgyűjtőn működő szennyezőforrások számbavételével, szennyezőanyagok meghatározása, - A káresemény bekövetkezésével a vizekbe kerülhető szennyezőanyagok meghatározását, - A vízgyűjtő infrastruktúrájának elemzését, - A vízminőség alakulását, a vízminősítést, - a védelmi körzetek beosztását, a védelmi raktárak készleteit - A 10 év alatt előforduló rendkívüli szennyezések elemzését, intézkedéseit. A második egység a kárelhárítási tervrész, amely tartalmazza az együttműködési-, a lokalizációs- és a műveleti tervet. Az együttműködési terv a kárelhárításban résztvevő valamennyi, területileg illetékes hatóság felelőseinek összes elérhetőségét, együttműködését, a feladataik sorrendiségét határozza meg. A lokalizációs terv a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozására tett intézkedéseket, a szennyeződés hozzáférésének helyeit, elterelésének lehetőséget, az elérési útvonalak leírását, térképeit adja meg. A műveleti terv, a beavatkozási módokat, a szükséges eszközöket, létszámokat, balesetvédelmi előírásokat tartalmazza. A tervekben 10 év adatait dolgozzuk fel. A tervek és mellékleteik tervdokumentáció formájában ill. a digitalizálható adatok CD lemezen is rögzítettek. Által-ér vízgyűjtőjére készített területi vízminőségi kárelhárítási terv A területi vízminőségi kárelhárítási tervek készítésénél az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az Által-ér vízgyűjtője kapott prioritást, mert ez a legérzékenyebb, a szennyeződésnek leginkább kitett. Az Által-éren 1992 óta szinte minden évben volt jelentős halpusztulással járó vízszennyezés. Ez ugyan nem mindig kizárólag ipari tevékenység hatására következett be, hanem a kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok is közrejátszottak. Az Által-ér vízgyűjtője iparilag beépített, területén sok a felhagyott üzem, hátrahagyott hulladékokkal. A térségben a bányászathoz kötődő, vagy korszerűtlen technológiájú nehézipari tevékenység nagyrészt megszűnt. Itt található a régió egyik nagymúltu ipari központja 406