A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Kozák Péter: Rendszerterv készítésének tapasztalatai a vízminőségi kárelhárítási tervekhez kapcsolódóan

RENDSZERTERV KÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KOZÁK PÉTER Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2000-től kezdődően lázas munkálatok kezdődtek meg a jogszabályi feltételek alapján üzemi vízminőségi kárelhárítási (ÜVKT) készítésére kötelezett ipari és egyéb feldolgozó ipari tevékenységet végző termelő üzemeknél, szennyvíztisztítással, szennyvízelhelyezéssel foglalkozó, környezetre veszélyes anyagokat használó üzemek körében, hiszen a jogszabályi kötelezettségüknek kellett eleget tenniük. El kellett készíteniük a saját üzemükre, telephelyükre, műhelyükre vonatkozó vízminőségi kárelhárítási tervüket, melyeket a vízügyi igazgatóságokhoz kellett jóváhagyásra benyújtaniuk. Az üzemek ÜVKT-i alapján kellett a vízügyi igazgatóságoknak elkészíteniük – illetve folyamatosan készítik - a területi vízminőségi kárelhárítási terveiket. Ezen terveknek vízgyűjtő szinten kell összefoglalniuk a vízminőségi szempontból veszélyes esetleges káresemények bekövetkezésekor szükséges lokalizációs és kárelhárítási feladatokat, valamint az ezek sikeres végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezen tervdokumentációk a már meglévő árvízvédelmi és belvízvédelmi tervekhez hasonlóan az igazgatóságok vízkárelhárítási tevékenységeinek védekezési alapdokumentációi. Mivel az ÜVKT készítésére kötelezett üzemek száma igazgatóságonként elérheti a több százat is, ezért igazgatósági szinten is érdemes a területi terveket egységes számítógépes rendszerbe foglalni. Az szennyező források, lokalizációs és kárelhárítási pontok, vízminőségi kárelhárítási raktárak stb., áttekinthető bemutatásához elengedhetetlen a megfelelő adatbázisháttérre támaszkodó térinformatikai rendszer. A tapasztalatok alapján a döntéshozók, védelem vezetők, védelmi törzs tagjai számára „éles helyzetben” nem hatékony az áttekinthetetlen táblázatok, több oldalas műszaki leírások közötti navigáció. Azonnali, aktuális, számszerűsített adatokra van szükség, lehetőleg térképi háttérrel. Sokban segíti a helyes döntések meghozatalát, ha már a kérdések is a térképi felületen „tehetők fel”. Könnyen belátható, hogy az igazgatóságok területi vízminőségi kárelhárítási terveinek összegyűjtése, felsőbb vízügyi igazgatási szervek általi használata nehézkes térinformatikai háttér nélkül. 2001. évben az Országos Vízügyi Főigazgatóság projectet indított a kárelhárítási tervek digitális nyilvántartásának, korszerűsítésének kidolgozására Horkai András témavezetésével. Ezen project keretében az árvízvédelmi, belvízvédelmi és a vízminőségi kárelhárítási tervek egységesítése-korszerűsítése volt a cél. A munka keretében lehetőség nyílt az üzemi és területi vízminőségi kárelhárítási tervek készítése során nyert tapasztalatokat megosztani kollégáinkkal. Már az igazgatósági szintű területi vízminőségi kárelhárítási tervek készítésekor is néhány fontos megállapítást kell tenni: ¾ a nyilvántartott adatok tárolása csak kellően körültekintően definiált adatbázis szerkezetben válthatja be a hozzáfűzött reményeket, ¾ mivel a vízminőségi kárelhárítási tevékenység sok ponton tartalmaz átfedéseket a belvízvédelmi, vagy árvízvédelmi kárelhárítási tevékenységekkel, így figyelemmel kell lenni a különböző tárgyú kárelhárítási tervek közötti átfedésekre, ¾ fontos tudatában lenni, annak hogy a térinformatikai rendszereknél a térképi háttér „csak” egy grafikus felület, ami jelentős mértékben megkönnyíti az adatbázissal történő kommunikációt, de nem csodaszer. Akár az igazgatósági, vagy az országos szintű integrációra alkalmasnak lévő rendszerek kialakításakor számba kell venni a terv tárgyához kapcsolódó valamennyi terepi objektumot, a 393