A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

5. szekció: vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok - Kozák Péter: Rendszerterv készítésének tapasztalatai a vízminőségi kárelhárítási tervekhez kapcsolódóan

kárelhárítási tevékenységhez igénybe veendő tárgyi és személyi feltételeket, valamint az olyan információkat, melyek fontosak a sikeres védekezéshez. Minden adatbázis tervezésekor meg kell határozni, az adatok tárolási helyét. Ezt úgy kell eldönteni, hogy széleskörű hozzáférhetőséget lehessen biztosítani (a szükséges biztonsági kritériumok figyelembe vétele mellet) és törekedni kell a már más adatbázisokban nyilvántartott objektumok újbóli felvitelének, többszörös nyilvántartásának elkerülésére. A vízügyi ágazatban a kialakított SQL rendszerű adatszerverek jó lehetőséget biztosítanak ilyen adatbázisok létrehozására. Első lépésként meg kell határozni a különböző objektumok grafikus adatbázisát. Ezen fázisban számba kell venni azon objektumokat, melyek a kárelhárítási folyamathoz bármilyen módon kapcsolódhatnak és el kell készíteni egyedi azonosítójukat. Meg kell határozni a tárolásukkal szembeni követelményeket. Ennél a tervezési fázisnál át kell tekinteni a tervezett vízkárelhárítási tevékenység során érintett objektumokat. Figyelembe kell venni az egyéb kárelhárítási tervek által már „használt” objektumokat. Célszerű a különböző tervek objektumokkal szemben támasztott igényeit összehangolni és konszezusra jutni. Az általunk elkészített adatbázis az alábbi objektum osztályokat és az azokon belüli objektum csoportokat tartalmazta: ¾ Általános adatok ¾ Közigazgatási adatok ¾ Vízügyi határvonalak ¾ Vízrajz ¾ Közlekedés ¾ Műtárgyak ¾ Közművek ¾ Szakadatok ¾ Állandó jellegű szennyezők ¾ Potenciális jellegű szennyezők ¾ Védendő vízhasználatok ¾ Archív haváriák ¾ Kárelhárítási adatok ¾ Monitoring és riasztás ¾ Lokalizáció ¾ Kárelhárítás A rendszerterv készítés következő fázisaként az objektumok pontos jellemzőit tartalmazó adatbázisokat kell elkészíteni. E táblák feltöltése után fognak rendelkezésre állni a hatékony védekezéshez szükséges adatok. Azonban ezek még csak puszta adatok, szöveges állományok lesznek. Meg kell határozni közöttük az általunk fontosnak tartott kapcsolatokat. Létre kell hozni ezen adatok kapcsolatait a térképi objektumokkal. Mind az adatbázisok, mind a közöttük lévő kapcsolatok tervezésekor szem előtt kell tartanunk a rendszer használatával szemben támasztott igényeket. Nem lesz a védelemvezetés számára megfelelő a rendszer - még ha oly zseniálisan felépített táblákat, kapcsolatokat is tartalmaz -, ha például nem mutatja meg az adott lokalizációs pont megközelítési lehetőségeit a szilárd burkolatú utak vonatkozásában. A rendszer tervezésekor, feltöltésekor tudatában kell lenni, hogy a felhasználó az általa megfogalmazott kérdésekre vár azonnali választ, az általa megszokott formátumban. Ezek a megjelenítési formátumok kötődnek az ár- és belvízvédelmi kárelhárítási dokumentációkból 394