A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Rátky Pál: A mezőgazdasági vízhasznosítás 2000. évi mérlege az Alsó-Tisza vidékén

7. SZABÁLYOZÁSI RENDSZER A megváltozott és érzékenyebbé vált gazdasági környezetnek az öntözést szabályozó üzemeltetési szabályzatok már nem felelnek meg. A rendszereket a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségei csak a gyakorlottságuk és a helyi kapcsolataik révén képesek működtetni. A szabályzatok aktualizálása elkerülhetetlen, nem képzelhető el azok radikális átdolgozása nélkül. A rendszerek működését újra kell értékelni. Az átdolgozási munkák személyi és anyagi feltételeit meg kell teremteni. A feldolgozás minősége csakis a kornak megfelelő lehet, digitalizált térképekkel, tényleges, számítógépben tárolt adatsorokkal. 8. ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK A folyóinkban rendelkezésre álló felszíni vízkészlet folyamatosan lehetővé tette a vízigények kielégítését, gravitációs lehetőségeket is adva. Vízkivételi korlátozás elrendelésére a felszíni vizeknél sem mennyiségi, sem minőségi okok miatt nem volt szükség. A fővízkivételi vízszolgáltatást a társulatok és az igazgatóság zökkenőmentesen ellátta. Fennakadást a beékelődött üzemi műveken való továbbvezetés jelentett. A közbenső üzemek, akik csatornáikon, vagy szivattyú telepén a víz továbbvezetését kellene hogy vállalják, nem tudnak még e feladatnak megfelelni. Nem járulnak hozzá a továbbvezetéshez, olyan pénzügyi és egyéb feltételeket szabtak, melyek nem teljesíthetők. Az ilyen jellegű művek közös vállalkozásba vonása jelentheti majd a probléma feloldását. Minden évben a nagy gondot jelent a csatornák átöblítése, idény előtti feltöltése. A gravitációs feltöltési lehetőség csak esetleges, ennek hiányában a szivattyús átöblítés költsége a fogyasztókra nagy terhet hárít. Meg kell találni a módját a környezetvédelmi alap, vagy egyéb források bevonásának. 9. ÖNTÖZŐVÍZ SZOLGÁLTATÁS A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN A korábban kiépült, nagyüzemi gazdálkodásra alapozott öntözési gyakorlat nagy változásokon megy át. Az átalakulóban levő mezőgazdasági-környezet gazdasági szereplői szelektálódtak. A változások új agrotechnikai módszerek kialakításával jártak. Ennek fontos eleme az öntözés. A felszíni vízellátásban a szolgáltatóknak is változtatni kell a korábbi gyakorlaton. A térségi szemléletű öntözés fog tért hódítani, részletesen kiépített monitoring hálózattal, számítógépes irányítással. A szolgáltatás szabályozottsága nagyobb hangsúlyt fog kapni. A berendezett területeken a víztakarékos eljárások alkalmazása egyre nagyobb tért fog hódítani. A felhasználók az öntözési fordulók számát növelik, a fordulónként kijuttatandó vízadagokat csökkentik, szabályozott szolgáltatást kérnek. A víztakarékos eljárások ellenére a víznormáknál emelkedése tapasztalható. Csökkentik a vízveszteségeket, ugyanakkor növelik a hasznosuló vízmennyiséget. Megváltozott az öntözés alapfunkciója. Elsődleges cél nem a termés mennyiségi növelése, hanem a garantálható minőség és az ütemezhető betakarítás. Az öntözés ma már nem mennyiségi kategória, hanem minőségi szükségszerűség. 471