A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Dr. Varga György: Aszályos évek gyakorisága és a paradicsom vízhiánya (1928–1978 és 1979–2000 között)

ASZÁLYOS ÉVEK GYAKORISÁGA A PARADICSOM VÍZHIÁNYA ALAPJÁN (1928-1978 ÉS 1979-2000 KÖZÖTT) VARGA GYÖRGY SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KERTÉSZETI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK, GÖDÖLLŐ A Magyar Hidrológiai Társaság 1984-ben Szarvason tartotta V. Országos Vándorgyűlését. Ez adott lehetőséget arra, hogy beszámoljunk az Országos Vízgazdálkodási Keretterv korszerűsítésének, illetve az új Keretterv kialakításának részeként a növénytermeléskertészet vízháztartási feltételeit megfogalmazó tanulmányokról (1,2,3,4). A Vízgazdálkodási Kerettervet alapozó növénytermesztési tanulmányok vízháztartási vizsgálatainak egységes számítógépes módszerét az Öntözési Kutató Intézet és a Vízgazdálkodási Intézet munkatársai (Szőke Molnár Lajos, Szalóki Sándor, Pintér Ágnes) alakították ki. A modell leírását a Vándorgyűlésen is ismertették (1,3). Az eredményeket a szántóföldi (2) és zöldségnövényekre (4) vonatkozó néhány példával mutattuk be. A különböző növénycsoportok vízigényét, vízhiányát meghatározó agronómiai paramétereket az Öntözési Kutató Intézet és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékének munkatársai alakították ki. A szántóföldi növényekre Szalóki Sándor és Szőke Molnár Lajos, gyümölcsösökre Csíder László, szőlőre Csáky Antal, zöldségnövényekre Varga György. A talajtípusok vízháztartási tulajdonságait növényfajonként az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (6) által kidolgozott vízgazdálkodási kategória-rendszer alapján határoztuk meg. A különböző növények vízháztartási feltételeinek számításait az említett módszer alapján a Vízgazdálkodási Intézet szentendrei Számítóközpontjában végezték. A vízháztartási számításokat az 1928-1978 közötti időszakra, a dekádonkénti középhömérsékleti és csapadék összegek felhasználásával végeztük. Az azóta eltelt évek lehetőséget adnak a számítások folytatására, újabb jelentős, 22 éves időszak értékelésére. Az eltelt időszak során a technikai feltételek oly mértékben változtak, hogy a számításokat a korábbinál egyszerűbben és gyorsabban egy személyi számítógépen is el lehetett végezni. E tanulmány keretében az 1928-1978 közötti évek vízhiány mértékének és gyakoriságának értékeit az 1979-2000 közötti évek értékeivel összevetve egy növénycsoportot jellemzően — a paradicsom példáján kívánjuk bemutatni. Termesztési szempontból a számítások ellenőrzésére ad lehetőséget tanszékünk 36 éves paradicsom öntözési kísérletének terméseredményeivel, tapasztalataival történő összevetés. 1. MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK A zöldségnövények vízháztartási jellemzőinek értékelése során a következő sajátosságokat vettük figyelembe: A növények dekádonkénti vízigényét az ET= t * K képlettel határoztuk meg. A középhőmérsékletek dekádonkénti összege (t) és a növény faját, termésszintjét és korát jellemző 472