A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Dr. Pálfai Imre–Boga t. László–Sebesvári Judit: Öntözési felkészülést segítő aszályelőrejelzés tapasztalatai
ÖNTÖZÉSI FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ ASZÁLY- ELŐREJELZÉS TAPASZTALATAI DR. PÁLFAI IMRE - BOGA TAMÁS LÁSZLÓ - SEBESVÁRI JUDIT ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, SZEGED Az aszály előrejelzésének szükségessége hazánkban elsősorban az öntözéssel kapcsolatban merült föl, és az öntözési szaktanácsadás keretében próbáltak, illetve próbálnak az aszály várható mértékére és az öntözési vízszükségletre választ adni (4, 9, 15, 16). Az agrometeorológiai prognózisokban leírt talajnedvességi állapot már önmagában is kellő figyelemfelhívás az öntözésre, annak fokozataira (19). Az aszályelőrejelzés nemzetközileg sokakat foglalkoztat, fontosságát hangoztatják (20), de az alkalmazott módszerekről a hazai szakirodalomban alig-alig találunk utalást, erre vonatkozóan nagyon kevés ismerettel rendelkezünk (6). Bizonyára hasznos lenne az ebben a tárgyban született külföldi eredmények föltárása és hazai körülmények közötti alkalmazási lehetőségeik megvizsgálása. Erre a jelen tanulmány keretei között nem vállalkozhatunk csupán az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál folytatott, több mint egy évtizedes munka eredményeit tekintjük át, azt is csak vázlatosan. Magyarország az ún. „feltételes öntözés" zónájába tartozik, ami azt jelenti, hogy öntözésre nem minden évben van feltétlenül szükség, illetve az öntözéssel kiszolgáltatandó vízmennyiség évente tág határok között változhat, attól függően, hogy milyen az időjárás, milyen erősségű az aszály, egyáltalán kialakulnak-e az aszályra jellemző körülmények. Az öntözési idényre való fölkészülést mind a vízszolgáltatók, mind pedig az öntözést végrehajtó gazdaságok számára jelentősen megkönnyítené, ha előre tudnák azt, hogy milyen mértékű lesz az aszály, illetve, hogy lesz-e aszály vagy sem. Ezt pontosan megmondani természetesen nem lehet, mert megbízható hosszú távú időjárási előrejelzések nincsenek, de tekintettel arra, hogy az aszály nem az egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye, bizonyos lehetőségeink vannak arra, hogy már ismert hidrológiai és meteorológiai adatokra támaszkodva, még az öntözési idény előtt, vagy annak kezdetén, előre tudjuk jelezni az aszály lehetséges kimenetelét. Az erre vonatkozó módszer kidolgozására - ilyen irányú kezdeményezésünket (10) felkarolva - az akkori Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól az 1980-as évek végén kaptunk fölkérést, és 1988-ban kidolgoztunk egy regressziós módszert (1), amely Magyarország hat körzetére vonatkozóan az aszályossági index alapértékének a kiszámítását teszi lehetővé, a szeptembertől márciusig terjedő időszak ismert havi csapadékadataiból és középhőmérsékleti adataiból kiindulva. A módszer továbbfejlesztett változata (2) a megelőző év aszályossági indexét is számításba veszi. Az aszályossági index alapértéke (PAI 0) lényegében egy tört, melynek számlálójában az április - augusztusi időszak középhömérsékletének 100 szorosa, nevezőjében az októbertől augusztusig terjedő időszak súlyozott havi csapadékösszege szerepel. A növényeknek a mezőgazdasági éven belüli változó vízigényét kifejező súlyozó tényező értéke októberben 0,1, novemberben 0,4, decembertől áprilisig 0,5, májusban 0,8, júniusban 1,2, júliusban 1,6, augusztusban 0,9. A vázolt regressziós módszer mellett - Karvaly Gellért közreműködésével vizsgálatokat végeztünk az aszályossági index periodikus változásának jellemzésére is. A Fourier-analízisen alapuló számítógépi programmal végzett fúttatásokkal szabályos periodicitást 462
