A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Dr. Pálfai Imre–Boga t. László–Sebesvári Judit: Öntözési felkészülést segítő aszályelőrejelzés tapasztalatai
nem lehetett kimutatni, ezért a periodikus vizsgálatból matematikailag levezetett előrejelzés nem adható. Korábban Szesztay Károly is hasonló következtetést vont le az éves csapadékadatokkal végzett periodicitás-vizsgálataiból (17). A regressziós módszerrel az első előrejelzést - előzetes jelentés formájában - még a módszertani munka teljes lezárása előtt, 1988. március 10-én készítettük. A módszert bemutattuk az MHT nyíregyházi vándorgyűlésén (11) és a Duna-menti országok Kelheimben rendezett hidrológiai előrejelzési konferenciáján (12). A módszert alkalmazva és adatbázisunkat átvéve a JATE Éghajlattani Tanszéke további vizsgálatokat végzett (7, 8). A regressziós előrejelzési módszert 1993-ig alkalmaztuk. Évente rendszerint április elején készítettünk országos aszály-előrejelzést a minisztérium, illetve 1991-től az OVF részére. A regressziós előrejelzési módszer alkalmazásával szerzett tapasztalatokat röviden úgy lehet összefoglalni, hogy kisebb mértékű aszály esetén a PAI 0 előrejelzett és ténylegesen bekövetkezett értéke között túl nagy különbség nem adódott, szélsőségesen aszályos években azonban a módszer - a nyári időszak és a megelőző őszi-téli-koratavaszi időszak számításba vett időjárási jellemzői közötti nem kellően szoros kapcsolat miatt - nem adott kielégítő eredményt. Ezért 1994-től a Megbízóval folytatott konzultációkat követően változtattunk az előrejelzés módszerén. Az újabb módszer lényege, hogy az aszályossági index meghatározásához szükséges adatok egy részét az előrejelzés időpontjában már ismerjük, másik részét, amit az előttünk álló időszakból még nem ismerünk, több változatban föltételezzük, és így számítjuk ki az index értékét (3, 18). Ebben a módszerben nem az index alapértékét, hanem annak korrekciós tényezőkkel módosított értékét (PAI) határozzuk meg. A korrekciós tényezők a nyári időszak hőségnapjainak számát és csapadékszegény időszakának hosszát, valamint a talajvízszint terep alatti mélységét fejezik ki. Például az április elején készülő előrejelzésben ismert adatként kezelhetjük az októbertől márciusig terjedő időszak havi csapadékait és a talajvízszint mélységét. Az április - augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegét általában három változat szerint (10%-os, 50%-os és 90%-os előfordulási valószínűséggel) vesszük föl, a többi tényezőt pedig ebből regressziós egyenletekkel számítjuk. Ezt az újabb módszert a mai napig rendszeresen alkalmazzuk és rendszerint áprilistól augusztusig minden hónapban, de néha már márciusban is készítünk előrejelzést. A számításokat 68 állomásra végezzük el, és az előrejelzett értékekről térképet szerkesztünk. Például 1994-ben öt alkalommal adtunk ki előrejelzést, 10%-os és 50%-os valószínűségű további csapadékot föltételezve. A PAI előrejelzett értékeinek országos átlaga az alábbiak szerint alakult: Az előrejelzés Előrejelzett PAI (°C/100 mm) kiadásának időpontja 10%-os 50%-os valószínűségű további csapadékkal 1994. április 6. 7,97 5,16 1994. május 4. 7,67 4,92 1994. június 6. 7,43 5,71 1994. július 4. 8,30 6,16 1994. augusztus 4. 8,98 7,60 Az aszályossági index országos átlaga 1994-ben 8,01°C/100 mm-re adódott., tehát legjobban az áprilisi előrejelzés 10%-os valószínűségű további csapadékkal számoló „pesszimista" változata vált be. Az 1. ábrán a PAI e szerinti előrejelzett területi eloszlását, a 2. ábrán pedig a PAI bekövetkezett, tényleges értékeinek területi eloszlását mutatjuk be. 1994 óta (2001. májusig) összesen 34 előrejelzést készítettünk. Ehhez a munkához igénybe vettük a többi vízügyi igazgatóság és a VITUKI adatszolgáltatási segítségét, a 463
