A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Megyeri László: A 2000. évi aszály és öntözés a Körösök völgyében

kp - korrekciós tényező alkalmazását az indokolja, hogy a nyári csapadékok időbeli eloszlása nagyon szeszélyes, s igy viszonylag nagyobb havi összegek mellett is előfordulhatnak hosszú csapadékmentes, vagy csapadékszegény időszakok, amelyek tartama alatt a talaj vízkészlete túlságosan kimerül, s a növényzet súlyosan károsodik. kgw - korrekciós tényezőt síkvidéki területen kell alkalmazni. Itt ugyanis a talajvíztükör helyzete, a megelőző évek időjárásától függő periodikus ingadozása is számottevően befolyásolja a termőtalaj nedvességi állapotát, s a növények vízellátottságát. Az aszályossági index számítási módjából következik, hogy minél nagyobb az index értéke, annál súlyosabb aszályt fejez ki. Hazai tapasztalatokra támaszkodva az aszály küszöbértékét PAI=6,0-nál célszerű megvonni. Az ennél kisebb értékek aszálymentes évet jeleznek, a nagyobbak az aszály különböző fokozatait, amelyek a következőképp minősíthetünk: PAI= 6- 8 mérsékelt aszály 8-10 aszály, 10-12 súlyos aszály, 12< rendkívül súlyos aszály Az aszályossági index viszonylag egyszerűen - és visszamenőleg is rendelkezésre álló meteorológiai és hidrológiai adatokból számítható, ezért praktikusan lehet használni hosszú adatsorokat igénylő statisztikai vizsgálatra, mely az aszályjelenség értékelésének szinte elengedhetetlen föltétele. A 2000. évi aszályt megelőzően a csapadékviszonyok nagyon érdekesen változtak.

2 1999. novemberében és decemberében a sokévi átlagnak több mint kétszerese hullott le, döntően ez idézte elő a hatalmas belvízi elöntéseket 1999 végén, illetve 2000 elején. A KÖVIZIG-nél területi átlagban 1999 a múlt évszázad legcsapadékosabb éve volt a maga 813,6 mm-es csapadékmennyiségével, (ez 275,1 mm-rel haladta meg a sokéves értéket), 2000-ben 289,4 mm csapadék hullott, ami 248,2 mm-es csapadékhiányt jelent a sokéves értékhez képest (7. sz ábra). 1999-ben két állomás esetében is meghaladta az 1000 mm-t az évi csapadék mennyiség (Szeregyháza, Lökösháza), 2000 évben egy állomás estében az éves csapadék mennyiség a 200 mm-t is alig haladta meg (Békéscsabán 204,2 mm volt az éves összeg) A csapadékhiány növekedése áprilist követően indult meg markánsan és gyakorlatilag monoton növekvőnek tekinthető november végéig, az éves összeg gyakorlatilag fele a szokásosnak. Június szerencsére országos viszonylatban átlagos vagy annál csapadékosabb volt, de a Dél-Alföldön a havi összeg ekkor is elmaradt a sokévi átlagtól. Végül augusztus bizonyult a leginkább száraznak, augusztus 31.-ig néhány helyen csupán 3-4 mm csapadékot mértek, s csak a hónap utolsó napján volt kisebb eső. Jelentős különbségek vannak a lehullott csapadék területi eloszlásában. Szakaszmérnökségi bontásban a legszárazabb terület a gyulai szakaszmérnökség, míg a legcsapadékosabb terület a szarvasi szakaszmérnökség területe volt. A hőmérsékleti viszonyokra jellemző, hogy július kivételével, mely átlagos hőmérsékletű volt, a havi középhőmérséklet az április-augusztusi időszakban minden hónapban meghaladta a sokévi átlagot. Az éves középhőmérsékleti érték, amely 2000-ben 11,5 °C volt, ez 1,2 °C haladja meg a szokásosat. A 11,5 °C -os éves középhőmérsékleti érték ugyancsak magas, az utóbbi 20 évben csak egyszer, 1994-ben fordult elő ilyen magas érték. Az átlagtól való eltérés különösen júniusban és augusztusban volt jelentős (2-3 °C). Különösen sok volt a hőségnapok (napi max>30 °C) száma (az Alföld déli felén 40-50 nap) a forró napok (napi max. >35 °C) száma. A hőségnapok száma 1999-es igen kicsi, 12 naphoz képest jelentősen megnövekedett, mivel 2000ben 41 ilyen napunk volt. Ez az érték önmagában véve nem minősíthető rendkívülinek, hiszen az elmúlt húsz évben, 4 ízben is regisztráltak ennél többet. Kimagasló azonban a júniusi érték, amikor is 12 hőségnap volt, amely az elmúlt 20 esztendő legmagasabb értéke. Ezek a tényezők légköri aszály jelenségét idézték elő. 454