A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Megyeri László: A 2000. évi aszály és öntözés a Körösök völgyében

2000. ÉVI ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS A KÖRÖSÖK VÖLGYÉBEN MEGYERI LÁSZLÓ KÖVIZIG A 2000-es év Magyarországon és a KÖVIZIG területén is a szélsőségek éve volt. Az év eleje árés belvízzel kezdődött, a nyár pedig aszályos volt. A Körösök területének egyik legnagyobb árvízi helyzete alakult ki (a Fekete-, Fehér-, és Hármas-Körösön az eddig észlelt legmagasabb vízszintek álltak elő) és az év folyamán ugyancsak az eddigi legsúlyosabb belvízhelyzet alakult ki (az év 58 800 ha-os rekordnak számító belvízelöntéssel kezdődött). A belvízvédelmi készültséget május 15.-én lett megszüntetve, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdő napját 2000. május l-jével állapította meg. Több vízhasználó jelentkezett hogy a területe mélyebb részein még áll a belvíz, a bemüvelhető részeken pedig olyan száraz a föld hogy az elvetett magok már nem tudnak kikelni, és emiatt szeretnének öntözni. Az aszály nem más, mint nagy hőséggel párosuló, hosszan tartó csapadékhiány, mely főként a mezőgazdaságot sújtja, de káros hatása az élet más területein is megmutatkozik. Magyarország területének kb. 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Legsúlyosabb aszályok az Alföldön alakulnak ki. Sajátos vonás az aszályok előfordulásának periodicitása, azaz a száraz és a nedves évsorozatok váltakozása. Az Alföldön tíz évből általában négy szokott aszályos lenni. Az aszály mértékének kifejezésére Magyarországon alkalmazzák a Pálfai-féle aszályossági indexet a PAI-t.

1 Az aszályossági index olyan relatív mutatószám, mely az egész mezőgazdasági évet (az évjáratot) egyetlen számértékkel jellemzi, s amely egyaránt kifejezi a párolgási (hőmérsékleti és csapadékviszonyokat, mégpedig a növények időben változó vízigénye szerint, sőt a talajvízszint helyzetére is tekintettel van. Az aszályossági index alapértékét a következő képlettel számítják: PA

I =ÍML100 P r x-vin ahol', a PAIo -az aszályossági index alapértéke ("C/100 mm); tnr.vm -a levegő középhőmérséklete az április-augusztusi időszakban (°C), Px-nn - az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm). Az index alapértékéből (PAI

0 ) a pontosabb meghatározás érdekében korrekciós tényezőkkel módosítva az aszályossági indexet (PAI) a következőképpen kapjuk: PAI=k,kpkgJPAIo ahol: kt - korrekciós tényező alkalmazását az indokolja, hogy a párolgás és a növények párologtatása a heves, sőt időnként forró nyári napokon, melyek különösen az Alföldön gyakoriak, rohamosan növekszik, s ezt április-augusztusi hőmérséklet kellően nem tükrözi. A ci