A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Góg Imre: Száz éve épült a békéscsabai Minta-öntözőtelep

SZÁZ ÉVE ÉPÜLT A BÉKÉSCSABAI MINTA-ÖNTÖZŐTELEP GŐG IMRE KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG (GYULA) NYUGDÍJASA A XIX. század végén befejezett vízrendezések után, a jobbminőségű rétek és legelők feltörésre kerültek, a gyengébbek ősgyepként maradtak meg. Ezen gyepterületek fütermése bizonytalanná vált. A szikes gyepterületek öntözéssel való javítását Kvassay Jenő szorgalmazta, aki az eljárást Franciaország tengermenti sós területein tanulmányozta 1876-ban. Az eljárás hazai meghonosítása érdekében Kvassay az árasztó öntözést, a rizstermesztést, a tógazdálkodást, a természetes csapadék visszatartást - az ún. skatulyázást - javasolta. A Körösök vidékén az első rétöntözés a Szarvas - halásztelki uradalom 57,5 ha területén jött létre 1878-ban. A gyomai Woldianer Albert uradalmában volt az első az országban, ahol 1885-ben gőzgéppel meghajtott szivattyúval emelték ki a vizet, a 43,2 ha-os öntözött rétre. Az 1890-es évek vége felé, nagyobb lett az érdeklődés az öntözés iránt. A földmívelésügyi miniszter szükségesnek látta a szikes talajok öntözésére való berendezésének, költségének, kezelésének és jövedelmezőségének tanulmányozását. E kísérleti mintatelepnek bemutatására Békéscsaba határában elterülő szikes talajú úgynevezett Borjúrét nevű területet jelölték ki. Ezen a szikes területen intenzív földművelést nem lehetett folytatni. Az volt a törekvés, hogy e szikes területet valami módon megjavítva, rendszeres üzem alá vegyék. A minta-öntözőtelep 1900-1901 évek között, az állam és a város költségén 54 856 korona összeggel létesült, az Aradi Kultúrmérnöki Hivatal tervei alapján. Az öntözött rét 40 táblából állt, területe 163,76 kat. hold volt. 14,05 ka. holdnyi területet az öntöző és lecsapoló árkok és utak foglaltak el. A legkisebb tábla 2.69, a legnagyobb pedig 6,42 kat. hold nagyságú volt. A táblákat alacsony töltéssel határolták el egymástól. A rét csörgedeztetésre volt berendezve. Az öntözött rét szolonyec és szoloncsák foltokkal tarkított réti talajon létesült. Ezen szikes terület legjellemzőbb tulajdonsága volt, hogy tartós szárazság alatt a legelő róka-vörössé száradt, fehérfoltossá vált és össze-vissza repedezett. Néhány napi esőzés után, egy kis zöld gyep fakadt rajta, de nem volt biztos legelő, okszerű állattenyésztést csak részben lehetett rajta folyatni. A vízellátás az Élővíz-csatornából történt. 1901-1906 évek között egyszerű duzzasztással, a víznek a rétre való vezetésével történt. Ez azonban nem vált be, mert a 433