A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
8. SZEKCIÓ: INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Bíró Tibor–Tamás János: Digitális medermodellek
egyszerű térinformatikai környezetben "lekérdezhetjük" a keresztszelvények képeit egy átnézetes térképről.) Kisebb szelvényű csatornák esetében a vízjogi engedélyezésekhez szükséges tervdokumentációk részét képező szelvényrajzok és mütárgykimutatások képezik az elérhető információhalmazt. Ugyanakkor mindkét esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az egykori felvételezések, kiviteli ill. felújítási tervek adatai a meder kiméiyülése, feltöltődése, valamint a művi beavatkozások hatása miatt már nem felel meg a valóságnak. A mederadatok aktualizálása nem könnyű feladat. Az egyes hullámtereket érintő változtatások hiába kerülnek rögzítésre, a megváltozott viszonyok az egész vízfolyásra, vagy annak jelentős szakaszára kihathatnak. Csak néhány keresztszelvény alakulását követhetjük nyomon biztosan. Azokét, ahol a rendszeres sebességmérésen alapuló vízhozam-mérésnek köszönhetően gyakorta történek meder-felvételezések (tarázó mérések). Belvízcsatornák esetében pedig biztosak lehetünk abban, hogy folyamatos feliszapolódás és mederfelújítások csak "fő vonalaiban" őrzik meg az eredeti terveket. A teljes, újbóli meder-felvételezést lényegesen meggyorsíthatják a globális helymeghatározással (GPS) végzett mérések. Nagyobb léptékben végzett medermodellezések esetében ugyanakkor ez nem sokat segít. Ilyenkor csak a meglévő rajzokra hagyatkozhatunk, melyet jó néhány, több ponton végzett ellenőrző mérésekkel pontosíthatunk. így például visszamérhetünk egyes keresztszelvényeknek néhány jellemző pontját, vagy léptéktől függően bizonyos távolságonként megmérhetjük csatornák legmélyebb pontjait, ill. keresztező műtárgyak küszöbmagasságait. Mindezek már nem igényelik a hagyományos alappont-szintezést, a geodéziai GPS-el végezett mérések igen hatékonyak tudnak lenni e téren. A medermodellek természetesen nem csak geodéziai adatokat kívánnak. Az egyik legfontosabb "leíró" adat meder érdessége. A különböző hullámtéri vegetációk, a burkolatok, vagy a csatornák benőttsége jól értékelhetők pl. légi felvételekről. KERESZTSZELVÉNYEK, MINT A MEDERMODELL ALAPJAI A keresztszelvények digitális formába vitele több módon is történhet. így például közvetlenül leolvashatók a szelvények rajzairól. Ez a módszer akkor ajánlatos, ha rajz a sokszorosítások miatt már erősen torzult. Leggyorsabb és hatékonyabb módszer a tábláról vagy a képernyőről történő digitalizálás. Ha a szkennelt képek "képernyős" (on screen) bevitelét választjuk nem csak a digitalizálás lesz pontosabb, de az esetleges hibák is könnyebben javíthatók utólag. Az így létrehozott numerizált geodéziai adatok táblázatkezelőben könnyen szerkeszthetők és hozhatók olyan formátumba, melyet az adott térinformatikai szoftver megkövetel. Az általunk használt SMS 5.0 hidrodinamikai program [1] a geodéziai adatokat több moduljában is felhasználja. A kereszt- és hossz-szelvények kiszerkesztése az első lépés a hidraulikai feladatok megoldásában (1. ábra). A modell természetesen annál pontosabb elemzéseket tesz lehetővé, minél több keresztszelvényt sikerül a vízfolyásra illeszteni. A meglévő szelvények közzé újabbakat is interpolálhatunk, mely művelet a szokásos térbeli becslési eljárásoknak egy igen speciális változata. Ilyenkor ugyanis figyelembe kell venni a meder vonulatát és a különböző mederrészek természetes kapcsolatát. A szelvények besűrítése elsősorban a kanyarulatoknál ajánlatos (2 ábra.). A mederérdesség a meder keresztszelvényének különböző részein eltérő. Ez részben a meder tagoltságától, a különböző vízállások gyakoriságától, másrészt a véderdők minőségétől, valamint a hullámtér rendezettségétől és annak egyéb jellemezőitől fiigg. A szelvényt így fel kell osztani (pl. kis-, közép-, nagyvízi meder), majd a részekre külön definiálni az érdesség értékét (3. ábra). 687
