A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

8. SZEKCIÓ: INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Bíró Tibor–Tamás János: Digitális medermodellek

EGYESÍTÉS A HELYSZÍNRAJZZAL A medermodell akkor válik "életszerűvé", ha a kétdimenziós keresztszelvények helyzetét nem csak a szelvényszám alapján fűzzük fel egy egyenes mentén, hanem valamennyi szelvény töréspontjának síkrajzi koordinátát adunk, mellyel azok valóságos térbeli pozícióikat foglalják el. Ehhez vagy a keresztszelvények kezdő- és végpontjainak koordinátáját kell ismerni (pl. nyilvántartási szelvénykövek koordinátái, vagy GPS-el bemért pontok), vagy a helyszínrajzot kell bedigitalizálni. Ebben az esetben a hullámtérre ráilleszthető egy rácsháló (négy-, vagy háromszöges), melynek minden egyes csomópontjára magassági érték számítható (4. ábra), s melyből könnyen batimetrikus térkép szerkeszthető. BELVÍZCSATORNÁK MEDERMODELLJEI Belvízcsatornák esetében legtöbbször nem rendelkezünk olyan részletes meder-felvételezési eredményekkel, mint nagyobb vízfolyásainknál. Ilyenkor leginkább a hossz-szelvény adataira vagyunk hagyatkozva. Az írott hossz-szelvény alapján olyan legkisebb szakaszokra osztjuk fel a csatornát, amelyeket a hidraulikai paraméterek változásai megkívánnak (mederesés, fenékszélesség, rézsű, stb.). Ezt követően valamennyi szakaszhatárra kiszerkesztjük a mintakeresztszelvényeket, melyeket a depóniamagaságokkal módosítunk (5. ábra). Célszerű GPS-el aktualizálni e magassági adatokat, csakúgy mint mederfenék pozícióját. A belvízcsatornák hidraulikai elemzésének egyik legkritikusabb pontja az időben gyorsan változó mederbenőttség (pl. kaszálástól kaszálásig) értékelése. Ennek egyik terepi módja lehet a szintén globális helymeghatározással egybekötött mederfényképezések (videófilm készítéssel óránként 10 km csatornahossz felvételezhető, miközben a gépjármű helyzetét a műholdak folyamatosan követik). Rosszul megközelíthető belvízcsatornák esetén a távérzékelés jelenthet megoldást. ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEK Egy elkészült medermodell számos elemzési célt kielégíthet. A hidraulikai feltételek megadását követően számíthatók vízszintesések, vízsebességek, vízállások permanens és nem permanens viszonyokra egyaránt. Modellezhetők szennyezőanyag terjedések és lebegtetett hordalék mozgások. Számíthatók a vízfolyás teljes hossz-szelvényére vonatkozó nedvesített felületek, Froude-számok és energiaveszteségek. Nem kétséges tehát, hogy a medermodellek fontos részévé kell, hogy váljanak a jövőben az árés belvízvédelemnek, valamint a vízhasznosításnak egyaránt. Irodalom [1] SMS 5.0 Reference Manual. Brigham Young University - Engineering Computer Graphics Laboratory. 1997. [2] Somlyódy L.: Víz és vízgazdálkodás. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései, (szerk. Somlyódy L. MTA, Budapest. 2000. 13-34. [3] Tamás J. - Bíró T. - Lénárt Cs.: A műholdas helymeghatározás alkalmazása a vízrendezési létesítmények állapotának felmérésében. Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Vándorgyűlése. Veszprém. 2000. 787-791. 688