A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

8. SZEKCIÓ: INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Bíró Tibor–Tamás János: Digitális medermodellek

DIGITÁLIS MEDERMODELLEK BÍRÓ TIBOR - TAMÁS JÁNOS DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK BEVEZETÉS A térinformatikai rendszerek új lehetőségeket nyitnak a "mikroszintű" ismeretek "makroszkopikus" kiterjesztésére tavakra, térségekre és folyókra. A számítógépes alkalmazások fejlődése új eszközöket adnak a rendszerelemzés és a döntéstámogatás kezébe, mely lehetővé teszi a nagy horderejű, összetett problémák stratégiai kezelését [2]. Ilyen feladat a változatos hullámterű vízfolyások különböző hidraulikai eseményeinek leképezése, múltbeli elemzése vagy azok eltérő távú előrejelzése. A feladat jellegéből adódóan elegendőek lehetnek egydimenziós elemzések (pl. árhullámok vizsgálata), de gyakran szükségesek két-, illetve háromdimenziós modellezések is (pl. szennyezőanyag-terjedés). Bármi is legyen az elérni kívánt térbeli dimenziók száma, modellünk csak akkor működik "hűen" és reagál a bemeneti értékeinkre "érzékenyen", ha az eredményeinket kialakító adatforrásaink a lehetőségeinkhez képpest a legrészletesebb térbeli információkat hordozzák. Ilyen adatbázisok kiépítése - legtöbbször a papíralapú adatforrások digitális formába vitele persze sok időt és költséget igénylő feladat, de meglétük több szempontból is kívánatos: Egyrészt az árvízi helyzeteknek a korábbiaknál (pl. mércekapcsolatok) pontosabb rövidtávú előrejelzése, a hidraulikai paramétereknek (vízállás, nedvesített szelvény, vízhozam, vízsebesség) térben részletesebb számítása miatt. Másrészt elengedhetetlenek a vízfolyások hordalékviszonyainak, mederalakulásuk folyamatának megismerésében is. A vízminőség-védelmi modellezések mindössze átlagos mélységek és víztükörszélességek birtokában durva becsléseket tesznek csak lehetővé. Az ökológiai vízigények meghatározása ettől többet kíván. Előrelépést jelenthetnek a belvízkormányzás optimalizálása, a csatornák teljesítőképességének meghatározása terén is [3], A vízrendezési elemek felújítási munkálatait úgy lehet igazán jól szervezni, ha ismerjük a rendszer szűk keresztmetszeteit és becsülhetők a vízszállító-képességek jövőbeli alakulásai. A felhasználási terület tehát rendkívül sokrétű, de az igényelt adatbázis ugyanaz, azaz a meder digitális térbeli modellje. ADATFORRÁSOK A medermodellek geodéziai adatait mérések nélkül a már meglévő meder-felvételezések eredményeiből teremthetjük meg legkönnyebben. Ilyenek a Vízrajzi Atlasz sorozatának hosszés keresztszelvényei, valamint helyszínrajzai. Ezek digitális képi állományainak (szeknnelt képek) megléte még akkor is hasznos, ha azzal további műveleteket nem végzünk. (Például egy 686