A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

7. SZEKCIÓ: HÉVÍZGAZDÁLKODÁS–BALNEOLÓGIA - Gruber György–Hartman László: A hévízkutak várható élettartama

Kevésbé durva sérülés történt az 1964 - ben fürt hódmezővásárhelyi 1897 m-es talpmélységű kútnál, itt az 1983. évi felülvizsgálatnál észleltek jelentős vízbeáramlást a 14 3/4" és 9 5/8" béléscső közötti csőközből, a vízbeáramlás nagyságát sajnos nem dokumentálták. A kút szerkezete itt a következő: Az 1986. évi kútvizsgálat már a vízfolyás megszűnéséről számol be. A 2000. évben bekövetkezett tulajdonos változás kapcsán került ismételten vizsgálatra a kút. Ekkor ismét volt vízfolyás a csőközön, ennek nagysága 20 - 30 l/p az 1350 l/p kút vízhozam mellett. Az üzemeltetés több mint 35 éve alatt a cementezés öregedésével ill. az ezzel egyidejűleg fellépő elektrokémiai korrózió és a menetes csőkötések mechanikai igénybevétele miatt a 9 5/8" - os béléscső anyagában folytonossági hiányok keletkezhettek. Ezeken a termálvízzel együtt érkező szabad gázfázis egy része átfejtődhet (ezek észlelhetők voltak a felszínen buborékok formájában megjelenve) és közben a mért mennyiségű vizet is magával ragadja. A csősérülés feltételezhető helye 0 - 31 m között van, de komoly esély van az ennél nagyobb mélységben lévő sérülésnek is. Az 1943-ban fürt Cserkeszőlő-I (eredetileg Tiszakürt-1 CH kutatófúrás) hévízkútnál is előfordult az utóbbi években egy béléscső sérülés. Ezt egy utólagos béléscső beépítésével sikerült kijavítani. Egy ennél sokkal finomabb sérülést ill. inkább talán csak üzemviteli üzemzavart okoz a termálkútakba beesett, beejtett eszközök, vegyszer adagoló gumitömlők ill. műanyag csövek. Ezek a zavart azzal okozzák, hogy a kútban elfoglalt mélységi helyzetüket kiszámíthatatlanul változtatják, sőt a térbeli geometriájuk is megváltozhat az üzemeltetés során a jelentős ideig tartó viszonylag magas, hőmérséklet hatására. A gumitömlők szétfőnek, darabokra szétesve önállóan lebegnek vagy dugókká összeállva jelentősen zavarják a víz áramlást. Hasonló problémát okoznak a műanyagcsövek is, itt inkább az egy darabban spirálishoz hasonlóan összeálló cső okozhat jelentős csőszükületet és ezzel jelentős vízhozam csökkenést a legváratlanabb időpontokban. A HÉVÍZKUTAK FELSZÍNI SZERELVÉNYEINÉL ELŐFORDULÓ FŐBB SÉRÜLÉSEK: A kútaknák mélysége általában 1,5 - 2,0 m mély, ezek rendszerint termálvízzel vannak megtöltve, amely folyamatos korróziót okoz az ott lévő csőfejen, kiemelő közdarabon és egyéb főleg elzáró szerelvényeken. Ezek hatása éveken ill. évtizedeken keresztül igen nagy mértéket érhet el. Ha a korróziv hatás kiegészül vízkőkiválást megelőző vegyszer adagolással vagy periodikusan megismétlődő savazással történő vízkőleoldással is, akkor ennek igen meglepő eredményeivel találkozhatunk. Néhány példa ezekre: Szegeden az 1969 - ben fúrt kertészeti telepi kútnál az 1981 évi fűtési szezon befejezésekor a kutat a fűtési szezon befejezésekor rutinszerűen kisavazták a lerakódott vízkövet a kútból és lezárták, amely után a kútban ill. a felső néhány 100 m - ben a víz hőmérséklete az üzemszerű állapothoz képest lehűlt" és gáztalanodott. A szeptember végi kútindításkor megdöbbenve tapasztalták, hogy a kútfej 0,3 - 0,5 m-t lesüllyedt és magával ragadta a karácsonyfához kapcsolódó 150 mm -es táwezetékpárt is. Ugyanis a 9 5/8" biztonsági bélécsőrakat 7" - os béléscsőfej alatti szakaszán a 9 5/8" - os béléscső falvastagsága úgy elvékonyodott, hogy a 7" - os béléscső lehűlésekor fellépő erőnek már nem tudott ellenállni. A 9 5/8"-os béléscső falvastagságának műszeres vizsgálata alapján egyértelműen látszott, hogy a 14 3/4" 9 5/8" 6 5/8" 0-31 m 0 - 529 m 471-1897 m 604