A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
7. SZEKCIÓ: HÉVÍZGAZDÁLKODÁS–BALNEOLÓGIA - Gruber György–Hartman László: A hévízkutak várható élettartama
béléscső falvastagságának csökkenése csak egy igen rövid szakaszra korlátozódik. így a hiba kijavításához a sérült csőszakaszt a hévízkút beindítása előtt az olajipari szakemberek kivágták és a kutat óvatosan beindították. Néhány napos termeltetés után a kút felmelegedett és felemelkedett az eredeti magasságára. Ezután a sérült 9 5/8" - os.szakasz helyére egy új csődarabot építettek be és a 7" - os csőfej alatti részt is megerősítették. A kút azóta hibátlanul üzemel, de a korrózió védelemre, savazás utáni kútakna víztelenítésre sokkal jobban odafigyelnek a fenti baleset óta. A makói kórház 1967. évben fürt I. sz hévízkútjának 1983. őszi beindításakor a 9 5/8"-os csőfej nem szabványos 2"-os záródugójánál (4. sz ábra) eleinte egy gyenge szivárgást észleltünk, ez rohamosan erősödött és néhány óra múlva már gyakorlatilag ezen keresztül termelt a kút. A kutat sósvíz besajtolásával elfojtottuk és a sima vékony falú acélcsőből kialakított ideiglenes záródugót kicsavartuk ill. a beletört menetes szakaszt kivéstük, majd egy teljesen tömör szabványos 2"-os dugót építettünk be a sérült helyére. A kutat ezután már rutinszerűen beindítottuk és termelésbe állítottuk. A Tiszasziget-II. sz hévízkútjánál is hasonló műszaki probléma adódott két évvel később. Itt a karácsonyfa alatti lyuktöltő tolózárat lezáró tömör dugó menete olyan nagy mértékben korrodeált, hogy itt szinte szabadon tudott kiáramlani a viz és levegő keverék a hévízkút őszi beindításakor. Itt is sósvíz besajtolásával leállítottuk a kutat és a sérült záródugót kicserélve újra beindítottuk a kutat. ÖSSZEFOGLALÁS: A rendelkezésre álló eddigi üzemi tapasztalatok és mérési eredmények, valamint a bemutatott esettanulmányok alapján egyértelműen látható, hogy a 30 - 40 éve fúrt hévízkutak közül csupán néhány szorult komolyabb javításra. Az ezeknél előfordult hibák is szakszerű, lelkiismeretes üzemeltetéssel megelőzhetők lettek volna. Ezek alapján megállapítható, hogy egy szakszerűen, jó minőségű anyagok felhasználásával megépített, majd jól üzemeltetett, karbantartott és korrózióvédelemmel folyamatosan ellátott hévízkút átlagosan legalább 40 - 50 évig folyamatosan üzemeltethető átlagos vízminőséget feltételezve. Ettől eltérő esetekben is (a vízkőkiválást megakadályozó vegyszer adagolásnál, vagy sósavval történő vízkőleoldásnál) nagyobb odafigyeléssel reálisan elérhető a 40 - 50 éves kút élettartam. A kutaknál nagy figyelmet kell fordítani a kút teljes egészére kiterjedő karbantartásra, rendszeres ellenőrző vizsgálatokra, hogy az esetlegesen kezdődő meghibásodásokat időben észlelve azokat minimális költséggel kijavítva legyen esély arra, hogy az eddig szinte "kísérleti" jelleggel lefúrt és üzemeltett kutak életkorát elérjék ill. jelentősen meghaladják a XXI. században lefürásra kerülők. Irodalomjegyzék: [1] VITUKI (1965): Magyarország hévízkútjai (Hévízkútkataszter) Budapest, 1965 [2] VITUKI (1971): Magyarország hévízkútjai ( Hévízkútkataszter) Budapest, 1971 [3] VITUKI (1977): Magyarország hévízkútjai ( Hévízkútkataszter) Budapest, 1971 [4] Gruber Gy: A makói Kórház I. sz hévízkút csőfej sérülésen keresztüli termeltetésének megszüntetése és tanulságai. ( Hidrológiai Tájékoztató, 1986 április 33-35 old.) 605
