A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

7. SZEKCIÓ: HÉVÍZGAZDÁLKODÁS–BALNEOLÓGIA - Gruber György–Hartman László: A hévízkutak várható élettartama

ehhez szükséges berendezések, addig nem lehetett teljesen kihasználni a forgatásos rendszer nyújtotta előnyöket: a gyorsabb fúrási haladást, a hosszabb csövezés nélküli előfúrást Az öblítéssel kihozott furadékminta alapján történő réteghatár megállapítása a keveredett furadék alapján igen bizonytalan volt. Ezért került sor az olajiparban használatos elektromos fúrólyuk szelvényezés alkalmazására a hódmezővásárhelyi hévízkút fúrásánál. A szelvényezés igazolta a hozzáfűzött reményeket és segítségével sikerült kijelölni a szürőzésre alkalmas rétegeket. Az 1956-ban lemélyített makói hévízkútnál már fúrás közben alkalmazták a szelvényezést, így e nagyobb előfúrás vált lehetővé és gyorsabban, kevesebb, kisebb átmérőjű béléscsővel tudták a hévízkutat kialakítani. A fejlődés következő fontos állomása volt az olajiparban már rutinszerűen alkalmazott palástcementezés és a béléscsövön a beépítés után elvégzett jet perforálás bevezetése. Ezzel lehetővé vált az 1000 m-nél nagyobb mélységű hévízkutak gyors lemélyítése is. Ezek együttes alkalmazása először Szegeden, a Székelysoron lemélyített hévízkútnál történt meg. Az 1900 m talpmélységű kutat így az iránycsövön kívül két csőrakattal csövezték le, palástcementezéssel választották el az átharántolt rétegeket és jet perforátorral nyitották meg az elektromos szelvényezés által kijelölt porózus rétegeket.( 3. sz ábra ). Az algyői olaj- és gáz mező kutatásának 1965-ben történt megkezdése után vált kötelezővé a biztonsági béléscsőrakat alkalmazása ( 3. sz ábra ), ezzel gyakorlatilag véglegessé vált a hévízkutak - később szabványban is rögzített -csövezése. A HÉVÍZKUTAK ÜZEMELTETÉSE KÖZBEN TAPASZTALT BÉLÉSCSŐSÉRÜLÉSEK: A kutak jelentős része már 30-40 éve üzemel gyakorlatilag minden jelentősebb meghibásodás nélkül. Ez a 2/1971(V.18) OVH rendeletben két-három évenként előírt, ill. 1977től cégünk valamint jogelőde ill. más szakvállalatok által elvégzett több száz ellenőrző kútvizsgálat tapasztalatai alapján állapítható meg. Az alföldi területen lévő hévízkutaknál előforduló főbb meghibásodások döntően az üzemeltetés és karbantartás hiányosságaira vezethetők vissza. A meghibásodásokat szinte kivétel nélkül vagy a béléscső csőfej alatti sérülése, vagy a csőfej feletti kútfej és annak szerelvényeinek sérülése okozza. A béléscső sérülés klasszikus esete az amikor a béléscső folytonossága szó szerint megszűnik cső kilyukadás, cső felhasadás, korrózió stb. következtében. Ezek a sérüléseket általában vagy anyag hibák, vagy a szakszerűtlen munkavégzés miatti különleges igénybevételek okozzák. A legdurvább sérülés egy 1968-ban fúrt orosházi 1700 m-es talpmélységű kútnál fordult elő 1978 végén. A kút szerkezete a következő: A termálkút üzemeltetés közben leállt és ennek újraindítását kompresszorral végezték. Utólagosan valószínűsíthető, hogy a 9 5/8" - os béléscső felső szakaszában lévő vízkő lerakódás miatt nem indult be a hévízkút. így a levegőnyomás nagyságát és a levegő bevezetés mélységét folyamatosan növelték és ennek eredményeként 165,7 m - ben a béléscső szétcsúszott és a termálkút feltöltődött a sérülés helyéig. 1979 márciusában került sor a kút javítására, amikor a kút felső részét a sérülés helye alatti 388,5 m - ig. A sérülés kijavítására 198,7 - 104,1 m között 7"-os betétcsövet építettek be és becementezték, utána a kutat talpig kitisztították és sikeresen termelésbe állították. A teljességhez hozzátartozik, hogy a kút vízhozama a javítás előtti vízhozamnak csak 65 - 70 % -át érte el. 13 1/2 9 5/8 7" 0-31 m 0 -601 m 555 -1700 m 603