A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Boda László–Virágné Kőházi-Kiss Edit: A 2000. évi aszály mérséklésére tett rendkívüli intézkedések a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágán

A Tisza vízállása miatt - a vízigények bejelentésekor - a beeresztő műtárgy nem volt nyitható, ezért a Nagykunsági-főcsatorna legalsó szakaszát III., IV. bögét rendhagyó módon a HármasKörös felöl töltöttük gravitációsan, majd a szintek kiegyenlítődését követően és a folyó apadása miatt a "39" műtárgyhoz telepített 2 db Pajtás VI/F-os szivattyúval, lásd 3. sz. mell./ A HármasKörösből gravitációsan átvett víz: 297 em

3, a szivattyúsán átvett víz: 280 em

3 volt./ A vízszolgáltatás megkezdése előtt átöblítésre nem volt lehetőség, de a hígítással megfelelő lett a vízminőség. A Nagykunsági-főcsatorna középső szakaszán II. bögében és a Keleti-ágon az un. V. bögében továbbra is belvíz-elvezetési igények jelentkeztek, így itt a főcsatorna vízszintjét továbbra alacsonyan tartottuk. Május elején nyithatóvá vált a beeresztő zsilip és megkezdődhetett a zavartalan vízszolgáltatás. 3.2 Mezőgazdasági vízhasználatok Az öntözési idényben a növények vízigényének töredékét biztosító csapadék hullott. Áprilistól augusztusig - a csapadék havi területi átlagainak összege több mint 80 mm-el maradt el a sokévi átlagtól, míg ugyanebben az időszakban a hőmérséklet havi átlagainak összege 7,6 Celsiusfokkal magasabb volt, mint a sokévi átlag. A csapadék éves összege 60 mm-rel alatta maradt az 1992. és 1993. évi értéknek, 2000-ben nem érte el a 300 mm-t. (lásd. 5. sz. mell.) A csapadékhiány, az átlagot meghaladó, a már áprilisban jelentkező meleg időjárással együtt aszályos helyzetet teremtett, melyet súlyosbított, hogy a tenyészidőszakban a talajvíz szintje 2-3 m-rel csökkent. A főműves vízszolgáltatás 2000. évben a Nagykunsági öntözőrendszerben következőképpen alakult: • megöntözött terület: 21.300 ha • felhasznált vízmennyiség: 23.247 em

3 /Az adatok az 1996. évihez hasonlóak, de nem érik el az 1995. év előtti értékeket./ • üzemelt rizstelep: 1.657 ha • felhasznált vízmennyiség: 18.608 em

3 • üzemelt halastó: 1.534, 9 ha felhasznált vízmennyiség: 7.661 em

3 /A rizstelepekre és halastavakra a takarékos vízfelhasználás jellemző./ 3.3 Öntözési támogatás Az aszálykárok enyhítésére az FVM 30/2000.(VI. 16.) sz. rendeletet adott ki, mely az öntözési támogatást vízjogi üzemeltetési engedélyhez kötötte. A 2000. évi öntözési idényre a KVF és az NTA az általános érvényű szakhatósági állásfoglalását kérésünkre megadta így lehetőség nyílt az un. „egynyaras" üzemeltetési engedélyek beszerzésére. /34 db ilyen engedély kiadására került sor 3.139,5 ha nettó területre./ A vízhasználók és az üzemeltető szervezetek véleménye a támogatási rendelettel kapcsolatban megegyezett: a rendelet a kalászosok esetében már túl későn jelent meg, míg a többi kultúra tekintetében igen alacsony víznormákat tartalmazott. / A szántóföldi növényeknél meghatározott 400 m

3/ha -t, azaz 40 mm-t a termelők már egy alkalommal kiöntözték, a szárazság miatt azonban folyamatos öntözésre lett volna szükség./ 3.4 Vízminőségi helyzet általános jellemzése Az év elején kialakult belvízi helyzetre tekintettel az öntöző és kettős működésű csatornákba vezetett bizonytalan minőségű belvizek, belterületi vizek állapotának feltárására vízminőség 416