A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
5. SZEKCIÓ: ASZÁLY ÉS ÖNTÖZÉS - Boda László–Virágné Kőházi-Kiss Edit: A 2000. évi aszály mérséklésére tett rendkívüli intézkedések a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágán
vizsgálatokat végeztettünk. Február első dekádjában mintegy 40 mintavételi hely vizsgálatára került sor. A Közép-Tiszát 2000. február hóban ért cianid szennyezés kapcsán igazgatóságunk - a gazdálkodók kérésére - igazolást adott ki, arra vonatkozóan, hogy a főcsatornák vize nem szennyeződött. A vízmintákból a halastó tápvíz szokásos vizsgálatain túl cianid ion és a nehézfém ionok (réz, cink, ólom) koncentráció mérését is elvégeztettük annak bizonyítására, hogy a csatornák nem szennyeződtek. A Környezetvédelmi Felügyelőség - a cián vizsgálatra is akkreditált laboratóriuma által vizsgált - eredményeinek közléséhez korlátozás nélkül hozzájárult. Az üzemvízszintig történő feltöltések előtt az Nagykunsági-főcsatorna I. böge átöblítésére volt lehetőség. A rendkívüli vízszolgáltatási körülmények megszűnése után a vízminőség vizsgálatainkat ütemtervünknek megfelelően halastó tápvízre és öntözésre végeztettük. Mind a Jászsági, mind a Nagykunsági-főcsatornán egyre több gondot okoz az úszó vízi növényzet /vízi rucaöröm/ elszaporodása, mely a gerebmezők eltömődésével gátolja a vízleadást. A Nagykunsági-főcsatorna esetében elsősorban a Hortobágy-Berettyóba és a Hármas-Körösbe történő vízleadást akadályozza a műtárgyak fölött közvetlenül akár méter vastagságban is föltorlódott és a főcsatorna mentén több km hosszon szétterülő úszó vízinövényzet. Ez a vegetációs időszakban teljesen elzárja a vízfelszínt, elhalása után berothad, nem kívánatos biológiai folyamatokat indítva el, III. osztályú vízminőséget eredményezve. Ősszel a meder fenekére leülepedve iszap felhalmozódást okoz, spórájából pedig a következő év tavaszán még több kis növény fejlődik. Egy rohamosan felerősödő folyamattal állunk szemben, melynek a megfékezésére a mechanikai, kémiai és biológiai módszerek együttes alkalmazása vezethet csak eredményre. 4. A RENDKÍVÜLI ÜZEMELÉS ESEMÉNYEI 1999.09.22-11.16. Az Nkfcs. És Nkfcs. Keleti-ág leürítése az átlagos téli vízszintre megtörtént. 2000. 01.04. A belvízi helyzet miatt az I. bögében az átlagos téli vízszint -20 cm (84,80 mBf.) , míg a II. III. IV. bögékben 20-30 emel alacsonyabb (83,80-83,70 mBf.) vízszint tartását rendeltük el. 01.07. Igazgatói utasításra az Nkfcs. Nyugati és Keleti-ág küszöbszintig való leürítését kezdtük el. 01.18. Nkfcs. I. böge vízszintjének az átlagos téli vízszint alatt 50 cm-el tartása elrendelése a belvízi helyzet miatt (84,50 mBf.) 01.25. Nkfcs. I. bögében további 15-20 cm vízszintcsökkentés szükséges (84,30 mBf.) 02.07.- 02.11. Cianid szennyezés levonulása a Tiszán. A beeresztő műtárgy zárt állapotban volt. 03.03 - 03.15. Az I. bögében felkészülés a halastavi vízszolgáltatásra: Feltöltés az átlagos téli üzemvízszintig (85,00 mBf.) majd átöblítés és további töltés 86,90 mBf. üzemvízszint biztosítására. 03.15 - 03.-21. Beeresztő műtárgy zárása a nehézfém szennyezés levonulása miatt. Üzemvízszint ezen időszakban 87,14-86,85 mBf. közötti. 417
