A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A vízitársulatok 1999–2000. évi bevízvédekezése

• a vízkormányzási lehetőségek legjobb kihasználása, a rendelkezésre álló tározóterek bevonása a védekezésbe, műtárgy fejlesztések, • a védekezésre való hatékony felkészülés, a szükséges megelőző intézkedések megtétele, az ebben való érdekeltség megteremtése, • a művek fenntartottsági állapotának javítása, a keresztező műtárgyak fokozott karbantartása, a nem megfelelő műtárgyak kicserélése, a vonalas létesítményeken az áttöltések, illegális táblabejárók megszüntetése, ezek létesítésének megakadályozása. • mobil szivattyúzási lehetőségek fejlesztése, • diesel-üzemű szivattyútelepek átállítása a villamos üzeműre, • a védekezés módszereinek, technológiájának fejlesztése 10.2 Társulatok és más szervezetek közös feladatai • a földtulajdonosok védekezési tevékenységének megszervezése, koordinálása, • a védekező szervezetek összhangjának megteremtése, • a művek elvezető kapacitásának növelése, • önkormányzatok bevonása, önkormányzati védelmi tervek elkészítése, • információs hálózat fejlesztése, • belvízrendszer felülvizsgálata, • vízitársulatok önálló belvízvédelmi fokozat elrendelési lehetőségének megteremtése. • kapcsolattartás az önkormányzatokkal a védekezés során, • a védekezéshez, a fenntartáshoz felhasználható géppark rekonstrukciója, • az átemelő kapacitás (stabil, mobil) növelése, • a gravitációs bevezetés lehetőségének biztosítása 10.3 Társulaton kívüli feladatok • területhasznosítás változtatások, • a védekezésben való állami részvétel, az állami támogatás biztosítása, • a volt üzemi csatornák sorsának rendezése, • a gazdátlan meliorációs létesítmények sorsának rendezése, rekonstrukciója, • előrejelzések adása, • a társulatok képviselőjének a megyei védelmi bizottságokba való bekapcsolása 10.4 A védekezés általános tapasztalatai A belvízvédekezést három jól elhatárolható tulajdonosi és szervezeti kör végzi: az állami főmüveken a vízügyi igazgatóságok, a közcélú müveken a vizitársulatok, a mezőgazdasági területeken a tulajdonosok, az önkormányzatok müvein az önkormányzatok. Utóbbi kettő egy kategóriába tartozik, hiszen saját tulajdonukban lévő műveken történő védekezésről ill. terület mentesítésről van szó. Ilyen értelemben tehát a mai napig megvan a „klasszikus" hármas tagozódás. Nyilvánvaló, hogy hatékony védekezés csak akkor képzelhető el, ha valamennyi művön összehangolt védekezés folyik és a védekezésben résztvevők partneri, egymást segítő viszonyban vannak. A védekezés az ország nyilvánossága előtt folyik: a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók naponta számolnak be az eseményekről, hiszen sajnos az emberekkel történő baljós események számítanak szenzációnak és itt az elöntött utcák, a megroggyant vagy összedőlt épületek elég 514