A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A vízitársulatok 1999–2000. évi bevízvédekezése

vizitársulatok elkészítették saját intézkedési tervüket és megtervezték az azonnali beavatkozásokat. 7. VÉDELMI BEAVATKOZÁSOK A vízitársulatok leggyakrabban előfordult védelmi beavatkozásai a következők voltak • őrhálózat kialakítása, segédőrök beállítása, • szivattyúzás stabil szivattyútelepen, • vízfolyási akadályok eltávolítása, • műtárgyaknál uszadék eltávolítása, • vízkormányzás, • ideiglenes (vész) tározókban vízvisszatartás, • meder- és mütárgyiszapolás, • átereszeknél átvágások készítése, • szivattyúzás mobil szivattyúkkal, • mederáttöltések eltávolítása, • kiépített tározók feltöltése, • hó- és jég eltávolítása a csatornákból, • medertisztítás, műtárgytisztítás, • depónia átvágások, • csatorna lezárások áttöltéssel, • út alatti átfúrás, útátvágás, • ideiglenes árkok készítése, • nyúlgátak építése, • öntözőcsatornák bekapcsolása a mentesítésbe, • védekezés mezőgazdasági területeken, azok víztelenítése. 8. A VÉDELMI MUNKA BEMUTATÁSA A védekezést a vizitársulatok 1999. november 22-én kezdték el Csongrád megyében. A védekezés dandárja 2000. februárjára esett, ekkor 51 vizitársulat végzett védelmi munkát. Természetesen a vizitársulati védelmi tevékenység jellemzői elmaradnak a vízügyi igazgatóságok hasonló számai mellett, de jelentős munkát takarnak. A vizitársulatok átemelő kapacitása mintegy 60 - 65 m3/s. Ennek döntő része stabil szivattyútelep és csak mintegy 10 - 15 % a mobil szivattyú (többnyire kis teljesítményű berendezések). így a napi átemelés csúcsteljesítménye 3,0 - 3,5 millió m3. Az átemelés fő problémája a viszonylag kis kapacitáson túl a mobilitás hiánya, azaz a mindenütt bevethető mobil berendezések viszonylag kis száma és kapacitása. A vizitársulati létszám jól mozgósítható volt. Ezt az is mutatja, hogy csúcsidőben több, mint ezer fő dolgozott a vizitársulatok védelmi munkáiban. Természetesen ennek a létszámnak egy része „külsős", nem vizitársulati dolgozó. Ugyanez a helyzet a több, mint 400 gépnél: jelentős nagyságú külső vállalkozói kört sikerült mozgósítani a védekezéshez. Az azonnali beavatkozások legfontosabb része a kritikus helyeken lévő csatornaszakaszok gyors rendbetétele, a rendezett állapotok folyamatos fenntartása ill. új nyomvonalon csatornák nyitása. 511