A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A vízitársulatok 1999–2000. évi bevízvédekezése
• a befogadók, csatornák gyors telítődése, • tározási kapacitások gyors kimerülése, • felszíni vízelvezetésben előkészületi hiányosságok, • gravitációs bevezetési problémák, • rendezetlen depóniák (akadályozzák a csatornába történő vízbefolyást, de nem akadályozzák meg a csatornából történő vízkifolyást), • felkészületlenség, a védekezés hiánya a mezőgazdasági területeken, • meliorációs művek, létesítmények leromlott állapota, működésképtelensége, • a talajszerkezet romlás, • védelmi müvekben szándékos rongálások, • volt üzemi művek kezeletlensége, gazdátlansága, • meliorált területek üzemképtelen szivattyúi, • romos, beszakadt, feliszapolódott, eltömődött keresztező műtárgyak, cső nélküli csatornaáttöltések, táblabejárók vízvisszatartó hatása, • kis szivattyúkapacitás, • főművi beemelési tilalom, • bel- és külterületi művek megfelelő kapcsolatának hiánya. 6. A VIZITÁRSULATOK VÉDELMI ELŐKÉSZÜLETEI A vízgazdálkodási társulatok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kapcsolódó védelmi feladatokat látják el. A védekezés így döntően az állami tulajdonban lévő közcélú müveken (belvízcsatornákon, kisvízfolyásokon) történik, az állam az FVM-en keresztül ezt finanszírozza. A nem állami tulajdonban lévő müveken a vizitársulatok saját forrásaikból (védelmi tartalék, érdekeltségi hozzájárulás) tudnak védekezni. Az önkormányzati feladatokat az érdekelt önkormányzatok finanszírozzák. A vizitársulatok rendelkeznek korszerű védelmi tervekkel. Egy 1997. évi KHVM miniszteri rendelet alapján a társulatoknak is el kellett készíteni védelmi tervüket. Ez a tervkészítés a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének koordinálásával 1998-ban elkezdődött. A tervezés során a társulatok felhasználták az 1998. tavaszi és őszi, valamint az 1999. február márciusi védekezés tapasztalatait. így ezek a korszerű védelmi tervek 1999. első félévének végére készültek el. A tervezés a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal történt rendszeres egyeztetésekkel folyt. Végül az elkészült terveket a vízügyi igazgatóságok hagyták jóvá. A védekezés irányítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium védelmi törzse végzi. A törzs a Minisztérium vízgazdálkodási osztályának (jelenleg Vízgazdálkodási Önálló Osztály) irányításával, több érintett főosztály és a VTOSZ titkárság bevonásával állt fel. A védelmi törzshöz tartozik az VTOSZ és az érintett vizitársulatok által megszervezett védelmi koordinátori hálózat is. Ez az információs rendszer az országot hat körzetre osztva a védelmi információk mindkét irányban történő továbbítására jött létre. Az 1999-2000. téli belvíz kialakulása (1999. november - december) során először a védelmi tervből fakadó védelmi intézkedések megtételére került sor. December végén rendkívüli helyzet alakult ki, így egyéb intézkedések megtétele is aktuálissá vált. Az FVM elkészített egy intézkedési tervet, amelyben összefoglalta saját belő teendőit valamint a megyei FM-hivatalokat és a vizitársulatokat érintő feladatokat. A Minisztérium vezetése 1999. december 30-ra rendkívüli igazgatói értekezletet hívott össze a feladatok megbeszélésére. Ezt követően az FVM védelmi törzs útmutatót dolgozott ki a vizitársulatok számára a rendkívüli védelmi intézkedések és az azonnali beavatkozások megtervezésére. Ennek alapján a védekezésben résztvevő 510
