A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A vízitársulatok 1999–2000. évi bevízvédekezése
5.2 Hőmérséklet-viszonyok A rendelkezésre álló adatok nem tesznek lehetővé mély elemzéseket, de alátámasztják: 1999. februárban az esőcsapadék megjelenésével következett be jelentős hőmérséklet emelkedés és ez is segítette a gyors hóolvadást (február III. dekádja). Az 1999. novemberi időszakban a kezdeti havazás ment át esőcsapadékba, majd vegyes halmazállapotban (eső, hó) hullott nagy mennyiségű csapadék. Egyik esetben sem volt azonban jelentős talajfagy. 5.3 Talajnedvesség viszonyok Viszonylag kevés az erre vonatkozó információ, de ezek szerint • telített volt a talaj, • magas volt a talajvíz-szint. 5.4 Belvizet kiváltó tényezők A belvizet kiváltó tényezők két fő csoportra oszthatók • a hidrometeorológiai helyzetet és a • müvek állapotát jellemző tényezőkre. Nyilvánvaló, hogy a kiváltó ok a hidrometeorológiai helyzet volt azonban a művek állapota is sok esetben hozzájárult a belvíz, keletkezéséhez, tartósságához (időbeli elhúzódásához), így a keletkező károk növekedéséhez. 5.4.1 Hidrometeorológiai tényezők • az átlagot lényegesen meghaladó csapadék 1998-ban (jelentős előkészítő csapadék), • a csapadéktöbblet következtében magas talajvízszint és nagy (gyakran telített) nedvességtartalom a talaj termőrétegében, • nagy hótömeg magas hóvíztartalommal (az 1999. télvégi tavaszi belvizet kiváltó csapadék), • az átlagos értéket lényegesen meghaladó csapadékmennyiség 1999. februárban (az 1999. télvégi tavaszi belvizet kiváltó csapadék), • gyors, lökésszerű hóolvadás 1999. februárjában, • a hóolvadás és jelentős mennyiségű esőcsapadék egyidejű jelentkezése 1999. februárjában, • az 1999. év átlagot lényegesen meghaladó csapadékösszege, • az 1999. novemberére kialakult csapadéktöbblet és a felső talajréteg telítettsége, • a talajvízszintnek gyakorlatilag a terepszintig való emelkedése 1999. év végére, • rendkívül nagy mennyiségű csapadék 1999. novemberben és decemberben, • a belvízzel egy időben árhullámok jelentkezése a befogadókban, így a gravitációs bevezetés kényszerű leállítása, • hófúvások hatására a csatornák hóval és jéggel való feltöltődése, • magas árvízszintek miatt a befogadók töltései mentén szivárgó, fakadó vizek jelentkezése. 5.4.2 A művek állapotában meglévő hiányosságok • alacsony kiépítettség szint mind a társulati müveken, mind a főműveken, • a művek rossz állapota, fenntartási hiányosságok, 509
