A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A vízitársulatok 1999–2000. évi bevízvédekezése
4. A MEGELŐZŐ IDŐSZAK BELVÍZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A vizitársulati védekezésnek 1998-tól több szakasza volt. Az 1998. tavaszi még nem volt kellően megszervezve, de az 1999. télvégi-tavaszi időszakban már összehangolt volt a vizitársulati védelmi tevékenység. Az 1999. télvégi-tavaszi időszakban vízitársulatok egy része a teljes időszakban végzett valamilyen védelmi tevékenységet. Más vízitársulatok időközben, a helyzet kritikussá válása idején kapcsolódtak be a védekezésbe. Összesen 39 vizitársulat látott el valamilyen védelmi tevékenységet és a rendkívüli időszak elején valamennyi védekezett. Ahogy a belvízvédelmi fokozat megszüntetésre kerülhetett, hagyta abba egy-egy társulat a védekezést. így 1999. április elejére csak öt kritikus területen volt szükség védekezésre: Felső-Szabolcsban, az Ecsedilápon és a Kraszna balparton, a Bodrogközben, a Taktaközben és a Hortobágy-mentén. A Tisza és mellékfolyóinak árhullámaival összefüggésben a szivárgó- és fakadóvizek is jelentkeztek, ami nehezítette a védekezést. A Hortobágy-Berettyó árvízkapujának lezárása és a főművön elrendelt szivattyúzási tilalom szintén nehezítette a mentesítést. Általános problémaként jelentkezett a védekezés során, hogy a befogadókon árhullámok jelentkeztek, ezért a gravitációs bevezetés lehetősége megszűnt. A szivattyúzási kényszer elvezetési kapacitás csökkenéssel és költségnövekedéssel járt együtt. 5. A BELVIZET KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÁSA 5.1 Csapadékviszonyok A vizitársulati jelentésekből a következő fő tendenciák olvashatók ki: • Az 1998-as évben jelentős csapadéktöbblet volt. Ez társulatonként (térségenként) eltérő, de gyakoriak a 180 és 300 mm közötti többlet adatok • Több társulat külön kiemeli az 1998. őszi csapadéktöbbletet, ami meghaladta a 100 mm-t. • Az 1999. januári csapadék több helyen átlag feletti volt. • Az 1999. év februárjában nagy hóvastagság volt sokfelé jellemző (60-80 cm) magas hó-vízegyenértékkel (50-100 mm). • Az 1999. év február második felében jelentős esőcsapadék hullott a hóra (30-50 mm). • Az 1999. év nyarán, június és július hónapban (Medárd időszak) nagy intenzitású és nagy mennyiséggel jelentkező csapadékok voltak. Egyen kistérségekben a lehullott egy napi csapadék mennyisége 150-170 mm volt, míg a többnapos nagycsapadék értéke meghaladta a 300 mm-t. • Az egész 1999-es év nagyon csapadékos volt, alföldi körülmények között az éves átlagos csapadékösszeg másfélszerese hullott le. A csapadék az Alföldön is megközelítette vagy elérte az 1000 mm-es éves összeget, ami 300-400 mm csapadék többletet jelent. • Rendkívül csapadékos volt 1999. novembere, de különösen decembere. 508
