A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Szél Sándor–Gáspár Judit–ifj. Ijjas István–Reich Gyula: Az EU szabályozással összhangban álló vízgazdálkodási módszerek kidolgozásának pilotaprogramja a közép-magyarországi régióra. (Új jelentkezők, dolgozatukat beküldték)

AZ EU SZABÁLYOZÁSSAL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSÁNAK PILOTPROGRAMJA A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA SZÉL SÁNDOR *- GÁSPÁR JUDIT * - IFJ. IJJAS ISTVÁN ** - REICH GYULA *** *VITUKI CONSULT RT. - ** IPICON KFT. - *** REWE BT. KIVONAT Az Európai Unió új vízgazdálkodási politikát alakított ki, bevezetésének és érvényesítésének egyik legfontosabb eszközeként az EU tagállamok teljes területére előírja a vízgyűjtőszemléletű vízgazdálkodást. Az új vízgazdálkodási politika megvalósításához kidolgozták és 2000. szeptember 14-én elfogadták a Vízgazdálkodási Keretirányelvet, és 2000. december 22-én hatályba lépett. Ebben kötelezővé teszik az EU tagállamok teljes területére vízgyűjtőgazdálkodási tervek készítését, amihez a vízgazdálkodási Keretirányelvben megfogalmazták a legfontosabb követelményeket. A tagállamok vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési irányelveiben, és így a hazai irányelvekben is, kötelező lesz figyelembe venni az EU Vízgazdálkodási Keretirányelvének a vízgazdálkodás egyes területeire vonatkozó előírásait, illeszteni kell a (részvízgyűjtőket tartalmazó) teljes vízgyűjtőhöz, (esetünkben a Duna folyam vízgyűjtője vagy Duna-szakasz), figyelembe véve a nemzeti előírásokat is. Ez a cikk betekintést nyújt arra vonatkozóan, hogy milyen újdonságokat jelent majd a hazai vízgazdálkodásban az EU új vízgazdálkodási politikájának, vízgazdálkodási Keretirányelvének és a hozzá csatlakozó egyéb szabályozásainak a bevezetése, különös tekintettel a Középmagyarországi Régióra. ************** Az EU Vízgazdálkodási Keretirányelvben (VKI) előírt vízgyűjtő-gazdálkodásnak, és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek vannak általános, minden országban és vízgyűjtőn alkalmazható irányelvei, vannak azonban olyan részfeladatok is, amelyeket országonként és az országokon belül is különböző módszerekkel kell, illetve célszerű megoldani. A vízgyűjtő-gazdálkodásban az EU-hoz való csatlakozás időpontjától függetlenül figyelembe kell venni az Európai Uniónak a vízgazdálkodással kapcsolatos környezeti célkitűzéseit, mert ezek az európai állampolgárok és az élővilág számára kívánnak tiszta és egészséges, fenntartható környezetet, illetve jó víz-állapotokat biztosítani, ami Magyarország számára az EU csatlakozástól függetlenül is nagyon fontosak. Az EU-szabályozással összhangban álló hazai vízgazdálkodási módszerek kidolgozásánál figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodás és vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés hazai tapasztalatait, eredményeit és a tervezés magyarországi sajátosságait, ugyanakkor ki kell elégíteni a VKI követelményeit is. Tekintettel kell lenni arra, hogy a magyar vízgazdálkodásnak vannak olyan területei, amelyeket nem célszerű, illetve nem is lehet EUszintü szabályozásokkal befolyásolni. Ilyen például a belvízvédelem, az árvízvédelem fejlesztése és az öntözés. Az EU nem törekszik ezeknek a területeknek a központi szabályozására, de ezeken a területeken is be kell tartani az EU előírásait. Egyes, EU tagállamokban már készültek eddig is vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, de a VKI-ben előirányzott követelmények egy részének sem ezek a tervek, sem a Magyarországon eddig 67