A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Szél Sándor–Gáspár Judit–ifj. Ijjas István–Reich Gyula: Az EU szabályozással összhangban álló vízgazdálkodási módszerek kidolgozásának pilotaprogramja a közép-magyarországi régióra. (Új jelentkezők, dolgozatukat beküldték)

készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervek nem felelnek meg teljes mértékben. E cikkben bemutatjuk azokat a feladatokat, amelyekkel az eddig készült hazai és külföldi vízgyűjtőgazdálkodási tervek nem foglalkoztak, vagy nem olyan formában és mértékben, ahogyan ezt az EU új vízgazdálkodási politikája és a VKI megkívánja. Az eddig Magyarországon készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a korábbi kerettervezési rendszerünk nemzetközileg is kiemelkedő színvonalúak voltak, büszkék lehetünk rájuk. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk azt, hogy az EU új vízgazdálkodási politikája és a VKI tőlünk is és az EU tagállamaitól is többet, illetve esetenként mást vár. Az I. táblázat (Dr. Ijjas István professzor közlése alapján) azt mutatja, hogy szakértői becslések szerint milyen lesz a vízgazdálkodásra vonatkozó szabályozások megoszlása az EU-hoz való csatlakozás után. A II. táblázat (Dr. Ijjas István professzor közlése alapján) viszont az EU új vízgazdálkodási politikájának és vízgazdálkodásra vonatkozó szabályozásainak megfelelő vízgyűjtőgazdálkodási tervezési irányelvek kidolgozásához elvégzendő feladatokat mutatja. A táblázatokban szereplő százalékos adatokat nagyon nehéz megbecsülni, az azonban biztos, hogy nagyságrendileg jól kifejezik azt a nagy munkát, amit az EU csatlakozásunk, az EU új vízgazdálkodási politikája és a VKI miatt a vízgazdálkodási módszerek területén el kell végeznünk nekünk is és részben az EU tagállamok saját szakértőinek is. Magyarországon jelenleg több nagy víz- és környezetgazdálkodási tervezési munka folyik, pl. az üzemelő ivóvízbázis-védelmi és távlati sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezése program végrehajtása, a belvízrendszerek fejlesztési koncepcióinak kidolgozása, a területi vízminőségi és ökológiai célállapotok meghatározása. A települési szennyvizek kezelésével kapcsolatos Nemzeti Program kidolgozása vagy az EU szabályozással konform ivóvízminőség-javító program végrehajtása. Ezekre a VKI mind hatást gyakorol. A települési szennyvizek Nemzeti Program kidolgozásánál már figyelembe veszik a VKI előírásait. A többi említett tervezés, illetve program nemzetközi szempontból is jelentős és elismerésre méltó, azonban az EU vízgazdálkodási szabályozásait még nem veszik, nem is vehették eddig teljes mértékben figyelembe. így a jogharmonizáció során el kell majd végezni a felülvizsgálatukat, kiegészítésüket, illetve átdolgozásukat. Az EU új vízgazdálkodási politikájának egyik fő célkitűzése a felszíni vizek jó ökológiai és vízminőségi, valamint a felszín alatti vizek jó vízminőségi és mennyiségi állapotának biztosítása. A vízgazdálkodási politika fontos alapelvei közé tartozik az, hogy a vízgazdálkodást a vízgyűjtőkre, mint a vízgyűjtő-gazdálkodás területi egységeire kell alapozni. Fontos elv az is, hogy a vízgazdálkodásban illetékes hatóságoknak pontosan, meghatározott szabályok szerint koordinálniuk kell a tevékenységeiket és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe, és a döntésekbe be kell vonniuk a társadalmat. A vízgazdálkodási politika megvalósításának fő eszközei a Vízgazdálkodási VKI és a VKI-ben előírt, a vízgyűjtő-gazdálkodás területi egységeire készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, nemzetközi vízgyűjtő esetén - a nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási egységekre készülő nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervek lesznek. A VKI részletesen előírja, hogy milyen monitoring-rendszert kell bevezetni és működtetni ahhoz, hogy a felszíni víztestek - és a környezetükben a víztestekkel kapcsolatban lévő élővilág - ökológiai állapotát folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni. A VKI előírja azt is, hogy milyen célokat kell kitűzni akkor, ha a felszíni víztestek nincsenek jó mennyiségi, vízminőségi és ökológiai állapotban, vagy akkor, ha a jó állapotukat veszélyek fenyegetik, és a jó állapotot meg kívánjuk őrizni. Magyarország szeretne minél előbb az Európai Közösség tagja lenni, így számunkra kötelező a VKI bevezetése. Ezt a folyamatot most nagyon fel kell majd gyorsítani, mert a VKI az EU legfontosabb vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabálya. A VKI egyik legfontosabb célja a vízi és a vízhez kapcsolódó élővilág jó állapotának biztosítása így erre vonatkozóan nagyon sok közvetlen és közvetett előírást tartalmaz. A VKI hazai és nemzetközi szinten is az élővilág védelmének legfontosabb eszköze lesz. 68