A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere hidraulikai képességének meghatározása

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ELŐZETES ÉRTÉKELÉSE A kiválasztott vízfolyás szakaszok alsó és felső szelvényeiben mért vízállások éves idősorai, HAFTER átviteli adatfájl formában, napi reggeli és esti vízállásként kibontva. Vízhozam nyilvántartási szelvények adatait tartalmazó törzskönyvi lapok adatállománya, EXCEL táblázatba rendezve. Maguk a törzskönyvi adatok a kézi feldolgozás idejéből és azt követően a gépi feldolgozás adatainak „rögzítése" a kartonokon. Az adatok táblázatba vitele munkaigényes és estenként olyan nem járulékos információk, mint nedvesített kerület, vízállás változása a mérés során, nyomtalanul eltűntek. Megkaptuk az utóbbi években, a vízhozam számító szoftverrel készült adatfájlokat is, azonban a hozzáférést külön adatkonvertálással kellett megoldani. Hasznos lenne ezekben az adatállományokban is a szövegszerkesztőkkel, táblázatkezelőkkel elérhető formátumok kialakítása. Gyakori eset, hogy a nyilvántartás nem tartalmazza a nedvesített kerületet, (K) csak a víztükör szélességet (B). A vízfolyások geometriai adatai, keresztszelvények, változatos formában és céllal készült felmérések alapján, de többségében megtalálhatók. Jellemzően elmondható, hogy a nagy gonddal és adatsürüségge! mért vízhozam nyilvántartási szelvények közötti mederről esetenként meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre, pl.: a Vízrajzi Atlasz mérés eredményei, tervezési mintakeresztszelvények és esetleg több évtizedes állapotrögzítő tervek. Ezek a geometriai adatok a vegetáció jellegére, fejlettségére és évközi állapotaira vonatkozóan információt nem nyújtanak. Javasolható a vizsgálati szakaszok bejárása, és állapotának fényképfelvételekkel történő rögzítése, mind vegetációs, mind vegetáción kívüli állapotban. A kiépített mérőszelvények kisvizek idején természetesen nem, árhullámok idején is csak kevéssé mondhatók szakaszjellemzőnek. FELDOLGOZÁSOK A meder szakasz érdességi paramétert a korábban leírtak szerint, az n = A *R 2/

3 * 1 1/

2 / Q összefüggéssel, illetve a meder szakasz simasági paramétert a k = 1/n módon számoltuk. Meghatároztuk továbbá az MI-10-251/4 85 műszaki irányelvben leírt Q/ AH

7

i fajlagos vízhozam tényezőt és annak mérési és számítási értékei közötti szórását az alkalmazhatóság bemutatására. Az egyes eltérő mederszelvények eredményei közötti összehasonlíthatóság érdekében a jellemzők h

m középmélységgel alkotott kapcsolatait vizsgáltuk és mutatjuk be. A feldolgozások tulajdonképpeni célja, a nagyvízi vízszállító képességről rendelkezésre álló információk (vízhozamgörbe) pontosítása érdekében a mérési adatokból képeztük a szelvény területközépmélység, A = f (h

m) a víztükör szélesség középmélység, B = f(h

m) a vízfelszín lejtésközépmélység (I = f(h

m) és a meder szakasz simasági paraméter-középmélység k' = f(h

m) kapcsolatokat. Ez utóbbi esetében a különösen kisvízi tartományokban mutatkozó esetenként szélsőségesen nagy szórás kezelése érdekében a ponthalmazokat közepes vízmélység sávonként (általában 0,1 m) szétválasztott részhalmazok súlypontjaival helyettesítettük. Szeparáltuk az adatsorokat időszakonként, az idősoraikban mutatkozó változások alapján és így képeztünk időszaki paraméter kapcsolatokat. Az évszakos változás jellemzésére elválasztottuk a IV - X tavaszi, nyári és a XI - III őszi téli hónapok adatait. A KAPÓS ÉS SIÓ EREDMÉNYEI Terjedelmi korlátok miatt itt eredményeink közül, mint jeliemzőeket a Kapóst és Siót mutatjuk be, valamint közöljük az összefoglaló, valamennyi feldolgozott vízfolyásra megszerkesztett simasági paraméter - középmélység kapcsolatot. (1.-3. ábrák) 401