A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere hidraulikai képességének meghatározása

• közel egyenletes lejtés, jelentős küszöb, szelvényváltozás, vagy műtárgy nélkül • alak, összetettség és benőttség szempontjából közel egységes árvízi szelvény • a vizsgált időszakban nem volt szabályozási vagy rendezési beavatkozás és jelentős természetes mederváltozás • a szakaszon nincs jelentős mellékvízfolyás, vízkivétel és befogadói visszahatás • mindkét végén történik rendszeres vízállás észlelés, regisztrálás, amelyből átlagos vízfelszín lejtés számítható • folyik rendszeres vízhozam mérés a szakaszon belül, vagy annak közelében, amelyből a szakasz jellemző hozama meghatározható • van legalább 10 éves hosszúságú, havi (legalább évszakos) gyakoriságú mérési adatsor • a szakasz hossza elegendő a vízállás észlelési pontatlanságok kiküszöbölésére • ugyanakkor nem hosszabb annál, hogy a meder természetes lejtése mellett a fokozatosan változó állapotból következő felszín átlagos lejtés értékek még számottevőek legyenek • rendelkezik aktuális, kellő sűrűségű mederfelvételi (keresztszelvény) adatokkal A valóságban számos kisebb kompromisszumokat kellett kötnünk, szinte valamennyi szempont esetében. A méröszelvények közötti távolságokra 1= 0,5 - 2 m/km lejtések esetén előírt minimális távolságokat (50- 200 m) sokszorosan meghaladó, hosszú átvonulási idejű szakaszok, nem azonos vízmozgási állapot, változó lejtés, mellékvízfolyások, keresztszelvény adatok hiánya stb. A VIZSGÁLT VÍZFOLYÁSOK ÉS VÍZFOLYÁS SZAKASZOK A módszer kidolgozásakor, a kitűzött cél szerint, az ágazati feladatainak alárendelt hidrometriai célkitűzések és az azt megvalósító gyakorlat eredményeire kívántunk támaszkodni. Operatív szakágazati irányítási, védekezési, szakhatósági vagy szaktanácsadási tevékenység támogatása csak azonos bázisról történhet. A dombvidéki vízgyűjtővel is rendelkező igazgatóságok szakértőivel folytatott konzultációk alapján, döntően véleményükre alapozva, a következő vízfolyásokat, illetve vízfolyás szakaszokat választottuk: Vízfolyás Alsó szakaszhatár Felső szakaszhatár időszak mérések száma Keresztszelvények száma Karasica Szederkény 59+600 fkm Kátoly 67+400 fkm 1986- 1998 234 2 Bükkösdi víz Okor-csat. Sumony 16+453 fkm Szentlörinc 6+568 fkm 1986-1998 159 2 Rinya Babócsa 5+312 fkm Nagyatád 26+858 fkm 1987- 1998 196 2 Sió Simontornya Pálfa 1989- 1998 115 200 m-ként Kapós Kurd Dombóvár 1989- 1999 78 200 m-ként Tarna Tarnaméra 25+100 fkm Verpelét 52+600 fkm 1990- 1998 45 16 db VO szelvény Tarna összesen Tama Tarnaörs 12+530 fkm Tarnaméra 25+100 fkm 1990- 1998 45 400