A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere hidraulikai képességének meghatározása

A MEGOLDÁS FŐ LÉPÉSEI • a meder vízszállítását befolyásoló, időben változó tényezők áttekintése, elsősorban a vegetáció hatásainak vizsgálata alapján • a célban megfogalmazottakat kielégítő eljárás bemutatása és a kidolgozásra választott vízfolyások köre • alkalmazási példa bemutatása a szakasz simasági paraméter meghatározására • a kiválasztott vízfolyások adatainak feldolgozása és az eredmények értékelése • javaslat a mederszakasz érdességi paraméter használatával vízfolyásmedrek permanens fokozatosan változó állapotaiban a vízhozam meghatározására • tapasztalatok és javaslatok összefoglalása A földmedrű csatornák vízszállító képessége benöttségük függvényében - az egyéb paraméterek változatlansága esetén is - jelentősen változhat. Mind a tervezés szakaszában, mind a már működő csatornák vízszállító képességének meghatározásakor nagy jelentőségű az érdesség értéke. Az érdességet befolyásoló fontosabb tényezők: • a mederanyag és hordalék szemcsemérete • a keresztszelvény alakja és szabálytalanságai • a vízmozgás rendezettsége • a rézsűhajlás • sebesség • a vízinövényzet és parti növényzet alakja, sűrűsége, nagysága Adott csatorna szakaszra elsősorban a fenntartási periódus, az évszakos és a vízjárástól függő ingadozás a jellemző. A használt hidraulikai összefüggések tekintetében a mederszelvény vízszállító képességének meghatározására permanens, egyenletes vízmozgási állapotban szokásos Chézy- féle képletet használtuk, a meder simaság kifejezésére a Manning-féle simaságot alkalmaztuk. A MEDER SIMASÁGI PARAMÉTER MEGHATÁROZÁSÁRA KIVÁLASZTOTT ELJÁRÁS A nempermanens, fokozatosan változó vízmozgási körülmények között elvégzett vízhozam mérések eredményeiből levonható következtetéseket korlátozó tényezők: • a vízhozam mérés kiépítet (burkolt, összetett ) mérőszelvényban történik, amely alakját, lejtését és érdességét tekintve nem jellemző a vízfolyás megelőző és követő szakaszaira • gyakori a méröszelvény alatti kisebb bukó (fenéklépcső) • egyidejű vízfelszín lejtés mérés vagy segédállomás leolvasás nem készül • a mérési körülmények, vízállásváltozás, a szelvény és környezetének állapota, feliszapolódottsága, benőttsége szűkszavú megjegyzésekkel jellemzett • mérések idő-ütemezés szerinti rendben követik egymást • a vízállás és vízhozam mérési szelvények közötti távolságok vízfolyásonként változóak, közöttük a meder jellemzői széles tartományban változnak, ezért a permanens fokozatosan változó állapotok szerinti számítási módszerek alkalmazhatósága korlátozott Fentiek alapján a meder simasági paraméter értékének meghatározására vízhozam mérési szelvényeket választottunk ki, a vízhozam nyilvántartásban szereplő adatokat mérési szelvény alatti mederszakaszon, alsó segédállomásként alkalmazott mérési szelvényből meghatározott szakasz átlagos lejtéssel egészítettük ki. A vizsgálatra alkalmas dombvidéki kisvízfolyás mederszakaszok jellemzőit előzetesen, az alábbiakban határoztuk meg: 399