A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása

8. AZ ILLESZTETT ÉS ELLENŐRZÖTT MODELLEL VIZSGÁLANDÓ VÁLTOZATOK A Bodrog árvízi viszonyainak vizsgálatakor a tervezők és a szakmai elemzésekben résztvevő szakértők véleménye alapján a medergeometriai-mederhidraulikai változatok csoportja mellett egy felső határfeltételi és egy alsó határfeltételi változat csoport alakult ki. Az árvizek levonulását meghatározó tényezők köréből öt geometriai fő változatot, (Gl; G2; G3; G4; G5) rendeltük a felső határfeltételként értelmezett hidrológiai-hidraulikai eseményekhez (Hl; H2). Az ezekből képzett variációk számát a becsült együttes bekövetkezési valószínűség és kockázati súlyuk szerint csökkentettük, és alakítottunk ki egy-egy az alsó határfeltételt képező Tisza állapotokhoz (TI; T2) rendelhető vizsgálati réteget. 8.1 Első réteg TI A befogadó, és ezzel a modell alsó határfeltételét képező Tisza, hatásaira számos korábbi vizsgálat rámutatott. A modell alkalmazásával be kívántuk mutatni a Bodrog árhullámainak levonulását módosító Tisza hatásokat. A szakértői csoporttal egyetértésben az 1999 évi Bodrog eseményekhez a Tiszalöki duzzasztást meghaladó, a Tisza saját hullámtéri térszínét éppen elérő vízszint állapotát rendeltük, és ezt a továbbiakban TI határfeltételi rétegként említjük. A réteg alkalmas továbbá az egyes Tisza-hatásokkal esetleg elfedett jelenségek vizsgálatára. 8.2 Második réteg T2 A mértékadó Tiszai hatás megfogalmazásakor kialakult vélemények alapján a Tisza saját hidrológiai-hidraulikai teljesítménye szerint a továbbiakban az 1998. évi őszi árhullámot tekintettük mértékadónak. Az 1999 évi magasabb tokaji tetőzésben ugyanis jelentős szerepe volt magának a Bodrognak is. Az illesztés és ellenőrzés tapasztalatai, valamint a két árhullám Tokaji értékeinek hasonlósága alapján a továbbiakban T2 alsó határfeltételi rétegként kezelt eseménysort a Tisza vonatkozásában az 1998. évi árhullám adta.. 8.3 A Bodrogon vizsgált és felső határfeltételként értelmezett hidrológiai-hidraulikai események A vizsgálati céljában megfogalmazott döntési információ szolgáltatás során az egyes beavatkozási változatok egymás közötti összehasonlítására az 1999 márciusi - Bodrog vonatkozásban - vízállásait tekintve minden eddigit meghaladó árhullám, amelyet Hl határfeltételi állapotként neveztünk el. Felmerült ugyanakkor, hogy a Bodrog 1999 márciusában messze nem érte el vízgyűjtője természetes teljesítőképessége határait, különösen a hazai szakaszon határozottan jelentkezett a Szlovákiai tározók árvízcsúcs csökkentő célú üzemeltetésének kedvező hatása. Nem volt feladatunk a tározók szerepének részletes vizsgálata, ezért a H2 jellel megfogalmazott határfeltételi állapotban a beérkező maximális vízhozam 1500 m

3/s-ban vettük fel. 8.4 Medergeometriai állapotok Az 1979 évi felmérésből származó mederadatokat az 1990-ben készült topográfiai felméréssel kiegészítve a jelenlegi állapot leírására alkalmasnak ítéltük, az illesztéshez és ellenőrzéshez korábban használtuk és Gl geometriai állapotként elnevezve alkalmazzuk. A geometriai változatok második csoportját a jobbparti nyílt ártéren jelentős károkat szenvedett települések helyi védelmét biztosító egyedi töltésszakaszokkal módosított hullámtér 392