A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása
képezi. A G2 állapotként elnevezett változat vizsgálatának közvetlen célja számszerű információk nyújtása a tervezett beavatkozások árvízi viszonyokat módosító hatásairól. Az önkormányzatok és parti tulajdonosok részéről felmerült a jobbparti müveit területek összefüggő és teljes bevédésének igénye. Az ÉVIZIG szakértői által felvázolt jobbparti árvízvédelmi töltés vonalvezetési koncepciót a G3-as medergeometriai állapotnak neveztük. Az 1976-80 között elvégzett töltésépítési munkálatok, a Ronyvazugi szükségtározó megépítése hatásainak utólagos elemzésére a G4 jelű geometriai állapotot használtuk, amely az építés előtti viszonyokat tükrözi. A szakértői megbeszéléseken felmerült, a Bodrogzugi nyárigát fővédvonallá erősítésének esetét, a mellékágként kezelt mederszakaszok lezárásával G5 jelű medergeometriai változattá alakítottuk és vizsgáltuk. Vizsgálataink területeit a 2. táblázatban foglaltuk össze: 9. A MODELLEZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A számos, összesen 17 határfeltétel és goemetriai változat-variációt jelentő számítási eredmények értékelését változatonként végezzük el. Ebben a cikkben nem tudjuk valamennyi változatot bemutatni, de a közölteken feltüntettük az illesztési állapotot kifejező 1999 márciusi árhullám számított tetőzési hossz-szelvényét (T2-H1-G1 változat), lehetővé téve ezzel egyfajta referencia állapotként történő értelmezését és a közvetlen összehasonlítást. 9.1 T2-H1-G2 változat A változat a közelmúlt hidrológiai eseményeinek ismétlődése esetét vizsgálja a települések körtöltéssel való ármentesítése után. A helyi, rövid szakaszokon, kis keresztmetszet szűkítést okozó megoldási javaslat hatására kialakuló számított tetőzési hossz-szelvény a vízfolyás teljes hosszában 1 cm alatt maradó vízszintemelkedést okoz. A tervezett ármentesítési megoldás gyakorlatilag nem változtatja meg az árvíz levezetési viszonyokat. 9.2 T2-H2-G1 változat A modellezett Bodrog felső hidrológiai-hidraulikai határfeltételeként H2 jellel megfogalmazott állapotokban a beérkező maximális vízhozam értékét 1500 m 3/s-ban vettük fel. A vizsgálat célja egyben a szlovákiai tározók működésének késleltetése során kialakuló lehetséges események vizsgálata. A H2 hidrológiai határfeltételek értelmezéséhez fontos, hogy a keresztszelvényekkel meghatározott vízszállító tér oldalsó határait meghaladó vízszintekhez a modell a keresztszelvényt függőleges és elegendően magas fallal határoltnak tekinti. A T2-H2G1 változat számított tetőző vízszintjei szerint a teljes mederszakaszon, a torkolattól fokozatosan növekvő mértékű vízszintemelkedés mutatható ki, melynek az 50 fkm környezetében kialakuló maximális értéke eléri a 125 cm-t és ezzel a 37 fkm feletti szakaszokon 20-40 cm-rel meghaladja a balparti töltés koronaszintjét. Az eredmény mind a jelenleg meglévő, mind a fejlesztés alatt álló árvízvédelmi rendszerek kiépítési méretei szempontjából figyelmeztető jelentőségű. 393
