A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása

Tetőzések Számított tetőzés 1999. márciusi mért árvíz 1999. 1999. 1999. 03.13 03.14 03.14 03.14 03.15 delta h 03.13 03.14 03.15 18:00 0:00 6:00 18:00 0:00 (m) Viss 98,47 98.25 0,22 Törökér 98,51 98.51 0.00 Zsadányi 98.59 98.58 0,01 Kengyeli 98.8J 98.78 0,05 Ujpataki 98.98 99,03 -0,05 Vajdácska 99.60 99,59 0,01 Ronyvazug 99.61 99,58 0,03 Kapronca 99.62 99,66 -0,04 Sárospatak 99,20 99,21 -0,01 Áttekintve az illesztés eredményeit, az Alsóberecki hídig (46+550 fkm) a modell jól követi a mérési eredményeket. Az említett híd felett a számított felszín a mért alatt marad, attól egyre növekvő, 20 cm-t is elérő eltérésekkel. A modell az 51+200 fkm szelvényben kezdődik, legfelső keresztszelvénye 49+766 fkm-ben van, felette további geometriai információval nem rendelkezünk, feltételezhető a Ronyva torkolat környéki mederszűkület, vagy küszöb, amely az alatta lévő szakasz lejtés növekedését okozhatja. Ebből következően és a modell eredmények modellhatáron általában tapasztalható bizonytalansága miatt az Alsóberecki híd felett eredményeink csak az egyes változatok belső összehasonlítására használhatók. 7.2 Az illesztett modell ellenőrzése A Bodrog árvízi lefolyási viszonyainak vizsgálatára felállított és az 1999 márciusi árvízi események során rögzített adatokra illesztett hidrodinamikai modell ellenőrzésére a megelőző évben, 1998 novemberben bekövetkezett, a későbbihez közeli, de kis mértékben annál alacsonyabb értékekkel levonuló árhullám adatai alapján. Várhatóan számottevő eltérés a két esemény jellemzői között elsősorban időpontjukban mutatkozott, ugyanis 1998 novemberében még észlelhető volt a hullámtéren a vegetációs periódus végén is levélzet és aljnövényzet, míg a következő év márciusában a magas téli hó és az előző évi „nagytakarítás" következtében valószínűleg kedvezőbb hullámtéri lefolyási viszonyok jelentkeztek. A másik eltérő sajátosság a Bodrogzugban kialakult vízmozgási körülményekben feltételezhető, mivel az alacsonyabb tetőzés közelebb került a már említett bizonytalan feltöltődési és leürülési szintekhez. A vízszintek mért adatoktól való eltérései a torkolattól felfelé egyre növekvő, 10-15 cm mértékű következetesen azonos előjelű eltéréseket kaptunk. A mért tetőző vízszintek hosszszelvényén feltűnő a Bodrogzug felső szakaszán kialakult rendkívül alacsony lejtés feltételezhetően a főmeder és a hullámtér kapcsolat, valamint a Bodrog Tisza találkozás adathiányból származó geometriai tisztázatlansága miatt. A Bodrogzug felett keskenyebbé váló hullámterű szakaszokon az érdesség fokozottabb jelentőséget nyer, ezt bizonyítja az érdesség-érzékenységi vizsgálati számítás. A fenti eredmények és megfogalmazott megfontolások alapján, az illesztett modellel +5% főmederi érdesség és +20% hullámtéri érdesség növelés mellett végzett számítás eredményei kettős hatás érvényesülésére mutatnak. A számítás eredményeként kapott tetőző vízszint eltérések -9 - +11 cm között adódtak. Számottevő eltérés jelentkezik az Alsóberecki híd (46+545 fkm) feletti szakaszon is, melynek okait az illesztés értékelése során részleteztük. A fentiekben leírt, illesztett, ellenőrzött modell a további vizsgálatok eszköze. 391