A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - dr. Fekete Endre–Kozák Péter–Sebesvári Judit: Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek vízgyűjtő-szintű integrációjának lehetőségei az ATIVIZIG területén
AZ ÜZEMI VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK VÍZGYŰJTŐ-SZINTŰ INTEGRÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ATIVÍZIG TERÜLETÉN DR. FEKETE ENDRE - KOZÁK PÉTER - SEBESVÁRI JUDIT ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, SZEGED A közelmúlt vízminőségi kárelhárítási beavatkozásai irányították rá a figyelmet a vízkárelhárítás ezen, eleddig kissé mellőzött szegmensére. Elegendő akár a pusztaszőlősi eseményeket, vagy a tavalyi év során a Tisza cianid-szennyezése következtében az Alsó-Tisza völgyében végrehajtott operatív beavatkozásokat említeni. A vízminőségi kárelhárítás során a vízügyi igazgatóságok speciális szerepet töltenek be, mivel a védekezésbe esetlegesen bevonható szervezetek, vállalkozások magántulajdonban vannak, a működési területen található potenciális szennyezőforrások tulajdonjogai szerteágazóak, ugyanakkor azonban az igazgatóságok rendelkeznek ezekkel az adatokkal és információkkal. Ez a tény alapjában az eddigi vízkárelhárítási gyakorlattól eltérő intézkedési metódust igényel, hiszen a szennyező források elhelyezkedése, azok által kibocsátott környezeti terhelések, akár évente, sőt éven belül is változhatnak, megszűnhetnek, átalakulhatnak. Amíg az árvízvédelmi, vagy belvízvédelmi kárelhárítás során a lefolyási viszonyok, a védművek állapota jól nyomon követhető, az ezekben beálló változások hosszú időszak során következnek be, a vízminöségvédelem területén a változások sokkal dinamikusabbnak tekinthetők. Már ebből a tényből is látható, hogy a Területi Vízminőségi Kárelhárítási Tervek elkészítésére és az azokon alapuló operatív beavatkozás eredményes működtetése érdekében mindenféleképpen valamilyen digitális formátum meghatározása szükséges. Mivel általában a vízgyűjtőn a szennyező források, lokalizációs pontok elszórtan helyezkednek el, a hatékony működtetés miatt fontos ezen objektumok egyéb terepi objektumokhoz való viszonya (vízszintes és magassági értelmű), ezért a térinformatikai rendszerek alkalmazása tűnik kézenfekvőnek. A bevezetendő rendszer kiválasztása előtt vizsgáljuk tovább a bevezetendő rendszerrel szemben támasztott követelményeket. 1. A vízügyi igazgatóságok koordináló és irányító szerepe a védekezési folyamatban alapvető, ezért fontos hogy a rendszer felkészült legyen egyrészt a vízügyi igazgatóságok SQL alapú adatszerverein tárolt információk (térképi és adat jellegűek egyaránt) fogadására. 2. Figyelemmel kell lenni arra az igényre, hogy a területi tervek ne legyenek statikusak, legyen lehetőség az időközben esetlegesen megváltozó igények kielégítésére. A rendszer átalakítása ne igényeljen újabb, az ágazaton kívüli fejlesztői csoport bevonását, alapvető szinten a rendszer biztosítson lehetőséget, hogy a kis mértékű változtatásokat az ágazati kereteken belül is végrehajthassák. így további igényként adódik, hogy az alkalmazott algoritmusok forrásnyelvű változatban is hozzáférhetők legyenek a későbbi fejlesztők számára. 3. A védekezési tevékenységhez a megfelelő információs hátteret az üzemi kárelhárítási tervekre alapozva a vízügyi igazgatóságok által elkészítendő területi tervek biztosítják. A fentiekből következően az operatív beavatkozások során létfontosságú lehet, hogy a tervben található információk naprakészek legyenek, azonban a szennyező források változásai kapcsán ez felveti a tervek karbantartásának nehézségét, hiszen így meghatározott 28
