A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - dr. Fekete Endre–Kozák Péter–Sebesvári Judit: Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek vízgyűjtő-szintű integrációjának lehetőségei az ATIVIZIG területén
időközönként az adatokat felül kell vizsgálni, az esetlegesen felmerülő hiányokat pótolni kell. Ismerve az igazgatóságok ilyen területen tevékenykedő munkatársainak leterheltségét, ez a feladat gyakorlatilag szinte teljesíthetetlen feladatot róna rájuk. Egyszerű megoldásnak tűnik azonban, hogy a tervek aktualizálásának feladataiba be kell vonni az adatok (szennyezőforrások - termelő egységek) gazdáit, hiszen így az adatgazda közvetlenül felel az adatok helyességéért, időszerűségéért. Az így létrejövő adatforrások esetén egyszerűen automatizálható folyamat segítségével a térinformatikai rendszer nem magát az adatot, hanem az adat elérésének útvonalát (pl: FTP cím, Web-szerver) tárolja és a kárelhárítási tevékenység során minden pillanatban az adatgazda által frissített adatok állnak rendelkezésre. 4. További igényként merül fel, hogy a rendszer nyújtson lehetőséget a minél egyszerűbb tájékozódásra a terepi tevékenység során. Ne lehessen akadály, hogy az adott területről nem áll rendelkezésre megfelelő tartalmú vektoros térképi állomány. Legyen felkészítve a rendszer a vektoros és raszteres térképi állományok akár egyidejű kezelésére is. 5. Számtalan védekezési helyzetben bebizonyosodott, hogy a beavatkozás helyén a legfontosabb a megfelelő információk hozzáférhetősége. Mivel a területi tervek az üzemi tervek alapján készülnek, nyomtatott formában gyakorlatilag szinte alig mozgathatók. Ezért szükséges a terv digitális formájához történő hozzáférés biztosítása. Itt egy újabb lényegi feltételhez érkeztünk! Az adatgazdák által frissített és a vízügyi igazgatóságok által rendszerezett adatok csak akkor igazán hasznosak, ha a rendszer biztosítja a változó adatok dinamikus elérhetőségét. Napjainkban már kijelenthetjük, hogy létezik olyan korszerű információs csatorna (INTERNET), melyhez kapcsolódva gyakorlatilag a felhasználó helyétől függetlenül tetszőleges helyről is elérheti a területi terv legfrissebb változatát. Ebben az esetben azonban ki kell emelni az adatbiztonság kérdését. Fontos, hogy a különböző szintű felhasználói jogok rendszeren belüli jelszavas szétválasztása biztosítva legyen, mert ezekben a tervekben - az ágazati adatokon kívül - nagy mennyiségben találhatók magánszemélyekre, magán tulajdonú termelő egységekre vonatkozó adatok. Ezek körültekintő használata szintén a kárelhárítást koordináló személy/szervezet feladata. 6. A védekezési tevékenység során természetesen sok szervezet összehangolt munkájára van szükség. Ahhoz, hogy mindenki egyforma információval rendelkezhessen feladatának ellátásához, a tervekhez való hozzáférést (INTERNET) biztosítani kell. Természetesen figyelembe kell venni, hogy mindenki a tevékenységéhez szükséges leglényegesebb információkat érhesse el, s ne kényszerüljön a túlzott adatáradatban további keresésre. A széleskörű hozzáférhetőség és tájékoztatás, a könnyű operatív beavatkozás és aktualizálhatóság érdekében a területi terveknek szöveges és térképi információkat kell tartalmazniuk. A szöveges részben meg kell jelennie a terv műszaki leírásának,a kárelhárítási tevékenység során együttműködő szervezetek felsorolásának. Ennek a résznek tartalmaznia kell a szennyezőanyag, vagy anyagok lokalizációjának tervét, a kárelhárítás operatív műveleti terveit, továbbá a kárelhárításra rendelkezésre álló anyagok és eszközök kimutatását. A területi tervekhez kapcsolódó térképi információk adattartalma rendkívül széles. A térképeken meg kell jelentetni a különböző határokat: államhatárok, illetékességi területek (vízügyi igazgatóság, környezetvédelmi felügyelőség) határai, közigazgatási határok (települések, megyék); - vízgyűjtő területek, vízrendszerek határai; - nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek határai; - A térképeknek tartalmazniuk kell: - a vonalas létesítményeket (úthálózat, vasúthálózat, csővezetékek stb.); - a vízfolyásokat, tározókat, tavakat, tórendszereket, fokozottan védett holtágakat, az állami, társulati és üzemi csatornákat; - a felszíni és felszín alatti törzshálózati mintavételi helyeket; 29
