A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Fehér János–Lázás Attila–Kiss Adrienn: A felszíni és felszín alatti vízkészletek európai szintű megfigyelő és értékelő rendszere

Az EUROWATERNET rugalmasan működő rendszer, amelyet az EEA az Európai Unió információigényeinek megfelelően változtathat (pl. felmerülő új, vizeket érintő kérdések, illetve az új szabályozási kezdeményezések - Vízügyi Keretirányelv: Water Framework Directive, a továbbiakban: WFD), és a WATERBASE-ben tárolt adatokat és információkat az EEA ügyfeleinek gyorsan és egyszerűen hozzáférhetővé teszi. Az EEA tagországok adatközpontjai éves rendszerességgel töltik fel a WATERBASE adatbázist. E folyamat megvalósításával az EEA jelentéseinek elkészítéséhez mindig friss információk állnak rendelkezésre. 5. Az EUROWATERNET FELHASZNÁLÁSA Az EUROWATERNET összehasonlítható információk gyűjtését, ezáltal Európa vízkészletének számszerűsíthető értékelését teszi lehetővé az EEA számára. Az európai-szintű szabályozás ilyen mértékű fejlesztéséből a tagországoknak is származnak előnyei, például: • az országos adatok szélesebb körű felhasználása; • információkat kapnak a környezet nemzetközi, átfogó kérdéseiről; • lakosságukat tájékoztathatják országuk, a szomszédos országok, Európa régiói, valamint Európa egészének vízkészleti állapotáról. Az EUROWATERNET-en belül létrehozott WATERBASE adatbázis felhasználásával a szárazföldi vízkészletekre évente szolgáltatott adatok alapján lehetőség van számos értékelés elvégzésére. A gyűjtött adatokból az EEA a legfontosabb környezeti állapotjelző elemekre európai-szintű áttekintő, összehasonlító elemzéseket készít, az úgynevezett Indikátor értékelő lapokat. A vizek állapotára vonatkozó értékelő lapokat az elmúlt évben az eutrofizáció, a vizeket ért terhelések és a mezőgazdaság hatásának kimutatására készítették el. Csak néhány példa a kidolgozott indikátor értékelő lapokra: • nitrogén és foszfor vegyületek évi átlagos koncentrációja folyókban és tavakban; • évi átlagos BOI és KOI koncentrációk folyókban és tavakban; • nitrát koncentráció a felszín alatti víztestekben, stb. EUROWATERNET választ ad egyéb, a vízkészleteket érő terheléssel kapcsolatos kérdésekre is, mint például a szennyezések földhasználati eredete (mezőgazdasági eredetű, vagy lakott területekről származik). Ez az adatbázisban levő különböző információs rétegek összekapcsolásával és kombinált lekérdezésével érhető el. Az 1., 2. és 3. ábra példát mutat be az értékelő lapok alapján végzett elemzésekre országonként és vízgyűjtőterületek mérete szerint. • Az 1. ábrán látható, hogy a csatlakozó országok területén lévő folyókban az elmúlt 7 év alatt az ammónium koncentráció fokozatosan kb. a felére csökkent. Kivétel a kisméretű vízgyűjtők, ahol a mért értékek nem csökkentek jelentősen. A csökkenés ellenére a kimutatott éves átlagos ammónium koncentráció még mindig jelentősen nagyobb az úgynevezett "természetes állapotnál", amelynek értéke körülbelül 0,015 mg N/l. • 2. ábra alapján általánosságban elmondható, hogy a vízgyűjtőkön a mezőgazdasági földhasználat arányának növekedésével nő a folyóvizekben mért összes foszfor koncentráció. Az egyetlen kivételt a közepes vízgyűjtők (50 km

2-től <250 km

2-ig) jelentik, 10-25 %-os mezőgazdasági földterület használati arány mellett, ahol a legnagyobb összes foszfor koncentrációkat mérték. Az összes foszfor esetében a kis méretű vízgyűjtők a legkevésbé szennyezettek. 23