A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Fehér János–Lázás Attila–Kiss Adrienn: A felszíni és felszín alatti vízkészletek európai szintű megfigyelő és értékelő rendszere

• A 3. ábra alapján, Bulgária kivételével, a csatlakozó országok vizeinek oxigén ellátottsága jónak tekinthető, hiszen általánosságban elmondható, hogy 9 mg 0

2/l oldott oxigén koncentráció felett a vizek jó minőségűnek tekinthetők oxigénellátottság szempontjából. Bulgária és Lettország folyói mutatták a legnagyobb változékonyságot 1992 és 1998 között. A csatlakozó országok átlagosan kis mértékű változékonyságot, és jó oxigén ellátottságot mutatnak (~ 10 mg/l). A PHARE Topic Link on Inland Waters konzorcium, a VITUKI Consult Rt. vezetésével a fent is említett, csatlakozó országok állapotértékelését bemutató jelentésén kívül, egyéb, szintén a csatlakozó országokra vonatkozó több összefoglaló jelentést is készített, és a vonatkozó adatbázis kialakítását is felügyelte. A Csatlakozó országok vízkészleteire vonatkozóan 2001ben elkészült jelentések: • Annual Indicator Report (Eves indikátor jelentés) • Summary Report on EUROWATERNET Progress Made (EUROWATERNET rendszer bevezetésének, eredményeinek összefoglalása) • Report on Emission Inventory (Emissziós jelentés) • Contribution to Europe's Biodiversity Report (Részvétel az Európa Biodiverzitása jelentésben) • Quality Assured Data Assembled for Accession Countries (A csatlakozó országok adatainak minőségei 1 enőrzése) • Guideline Document for Accession Countries Dataflow (Útmutató a csatlakozó országok adatgyűjtési és szolgáltatási rendszeréhez) • Assembled Accession Countries' Databases (A csatlakozó országok által benyújtott adatok adatbázisba rendezése). A EUROWATERNET rendszer számos európai léptékű, vízkészletekre vonatkozó tanulmány elkészítésének alapját képezi, amelyek mind az Európai Unió és az EEA döntéshozóinak munkáját, mind az érintett területek lakosságának informálását is elősegítik. Néhány példa az EEA gondozásában angol nyelven megjelent kiadványokról: • Inland Waters - Annual Topic update 1997., 1998., 1999. (Szárazföldi vizek - éves témajelentés); • Lakes and reservoirs in the EEA area, 1999. (Tavak és víztározók az EEA országaiban); • Groundwater Quality and Quantity in Europe - Environmental Assessment Report, 1999. (Felszín alatti vizek minősége és mennyisége Európában - környezetértékelő jelentés); • Nutrients in European Ecosystems - Environmental Assessment Report, 1999. (Tápanyagok mennyisége az európai ökoszisztémákban - környezetértékelő jelentés); • Marine and Coastal Environment - Annual Topic Update 1998.(Tengeri és tengerparti környezet - éves témajelentés); • Data collection for the Dobris+3 report, 1997. (Adatgyűjtés a Dobris+3 jelentéshez); • European Rivers and Lakes - EEA Environmental Monographs 1, 1994. (Európa folyói és tavai - EEA környezetvédelmi monográfia). 6. Az EUROWATERNET És A VÍZÜGYI KERETIRÁNYELV (WFD) KAPCSOLATA Az EU Vízügyi Keretirányelv V. melléklete rendelkezik a felszíni vizek ökológiai és kémiai állapotának felméréséről és értékeléséről, valamint a felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai jellemzéséről. Rendelkezik továbbá folyókra, tavakra, felszín alatti vizekre, a határvizekre és parti vizekre vonatkozó információk gyűjtéséről, amelyek a Bizottság és az EEA mellett a tagországok számára is rendelkezésre állnak majd. Az alábbi táblázat összefoglalja a Vizek Európai Témaközpont és az EUROWATERNET fontosabb feladatait, a jelentési folyamatok kidolgozásának elősegítésében és egyszerűsítésében. 24