A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Fehér János–Lázás Attila–Kiss Adrienn: A felszíni és felszín alatti vízkészletek európai szintű megfigyelő és értékelő rendszere

A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK EURÓPAI SZINTŰ MEGFIGYELŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RENDSZERE FEHÉR JÁNOS - LÁZÁR ATTILA - KISS ADRIENN VITUKI C0NSULT RT. 1. KIVONAT Az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency - a továbbiakban: EEA) egyik fö feladata, hogy megbízható, objektív és összehasonlítható információkat szolgáltasson a környezet állapotáról, az azt befolyásoló hatásokról és a szabályozások hatékonyságáról mind a tagállamok, mind az Európai Unió döntéshozói részére. A vízkészletek állapotának megfigyelésére és értékelésére hozta létre az EEA az EUROWATERNET mérő-, megfigyelő rendszert, amely összhangban áll az új Vízügyi Keretirányelvvel, és már számos EU és csatlakozó PHARE országban bevezetésre került. A rendszer összehasonlítható információkat gyűjt a kontinentális vízkészletek általános jellemzőiről, minőségi állapotáról, valamint a vízgyűjtőterületek földhasználatáról és népességéről. Ezen információk összekapcsolt, többszempontú állapotértékelést tesznek lehetővé. 2. BEVEZETÉS Magyarország 2000 októberének első hetében kormányszinten aláírta az Európai Környezeti Ügynökséghez való csatlakozásának dokumentumát, amely biztosítja részvételét 2001-től kezdődően az Európai Környezeti Ügynökség keretében folyó szakmai munkákban. Ugyanakkor e dokumentum aláírása a tagországokra vonatkozó valamennyi jogokat és kötelezettségeket is biztosítja, illetve kirója hazánknak. Az EEA munkáját széleskörű szakmai bázis segíti, ennek részeként 1995-től kezdődően pályázati úton kiválasztott, számos tagállam vezető intézményeit tömörítő konzorciumok által képviselt témaközpontokat (European Topic Centre - ETC) hoztak létre. Az EEA témaközpontjai a környezet különböző területeit ölelik fel, úgymint: vizek, levegőminőség, természetvédelem, felszínborítás, talaj, légköri kibocsátások és hulladékok. Az EEA számos környezeti elemre, többek között a felszíni és felszínalatti vízkészletekre vonatkozóan is kidolgozott egy mérő-, megfigyelő és adatgyűjtő hálózati koncepciót, az úgynevezett EUROWATERNET rendszert. A Vizek Európai Témaközpont (ETC/Water, amelynek neve 2001 előtt ETC/Inland Water volt) egyik fő feladata az európai léptékű, objektív, megbízható és összehasonlítható EUROWATERNET mérő-, megfigyelő és értékelő rendszer bevezetése, továbbfejlesztése és folyamatos működtetése. A Vizek Európai Témaközpont feladatköre, amely eredetileg csak az EEA tagállamokra vonatkozott, 1997-től kiegészült a PHARE országokkal is. A munka, PHARE országokra vonatkozó koordinálását egy négytagú nemzetközi konzorcium (angol nevén PHARE Topic Link on Inland Waters) látta el 2001. február 28-ig, amelynek vezetője a VITUKI Consult Rt. volt. • 3. AZ EUROWATERNET MÓDSZERTANA Az EUROWATERNET rendszer a nemzeti mérő-, megfigyelő rendszerekre és a nemzeti szakértők helyismeretére támaszkodva került kialakításra. A nemzeti szakértők választották ki országuk hálózatából, az ország területével arányban álló számú mérőállomást. A mérőállomások számát az ország területe határozza meg, amely folyók esetében 1000 km 2­21

Next

/
Thumbnails
Contents