A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Czakóné Czédli Jolán: Településeket érintő vízfolyások vízpótlási kérdései

Összeállításunkban azokra a törvény által biztosított lehetőségekre kívántuk ráirányítani a figyelmet, melyek révén az önkormányzatok fedezetet teremthetnek a belterületen lévő csatornák ökológiai vagy revitalizációs célzatú és szemléletű rehabilitációjához. 6. JAVASLAT A rehabilitációnak nemcsak a vízpótlás műveit, hanem költségeit is tartalmaznia kellene támogatandó célként. (Területfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi alap, holtág-rehabilitáció, FVM támogatás) Megítélésünk szerint az ökológiai vízigény témaköre tehát nem azonos a vízpótlás kérdésével, az első sokkal bonyolultabb, további tudományos, interdiszciplináris vizsgálódást igényel. A víz jelenléte az ember igénye, esztétikai, tájesztétikai, rekreációs, jóléti céllal, mely vízpótlással kielégíthető. (Egyidejűleg gyakran kielégíti az ökológiai vízigényt is.) A vízkészletek, vízkivételek, műtárgyak általában rendelkezésre állnak, a lánc gyenge pontja a finanszírozási háttér, melynek megteremtésére jelenleg a pályázati utat látom megteremthetőnek, figyelembe véve azt is, hogy a diffúz és koncentrált szennyezőanyagterhelés csökkentése mellett, azt ösztönözve. Ha nevesítve lennének a vizes élőhelyek, melyek esetén az ökológiai vízkészlet biztosítása (nem a nem-elvonása) állami feladat, akkor a KÖFE általjavasolt módon is működtethető lenne a vízpótlás, amely vízbetáplálást és kivezetést jelentene szivattyúsán, vagy gravitációsan a befogadók vízjárásától függően térségünkben, tehát nem csak a víz jelenlétét igénylik e vízterek, hanem áramlását is. A járható út az, hogy minden egyes ökológiai (rekreációs, jóléti, tájképi stb.) vízpótlást igénylő vízfolyásra tanulmányt kell készíteni, amely feltárná a vízpótlás indokoltságát, paramétereit. Vízjogi engedélyes eljárásban engedélyeztetni kell mint vízhasználatot, így biztosítva lesz a beillesztése a vízgazdálkodás rendjébe. (Mivel ökológiai célú, VKJ mentes.) A finanszírozás továbbra is megoldandó kérdés. Marad az érdekeltek kötelezettség vállalása, ami mint a jelenlegi helyzet mutatja nem elegendő, ki kellene egészíteni támogatással. Úgy a környezetvédelem, mint a területfejlesztési alap részéről felvállalandó feladat lehetne ezen üzemelések támogatására, mert jelenleg nincs olyan pályázati rendszer, amelyik üzemelést támogatna. Maradandó értéket a szó anyagi értelmében nem képez, de ezen a szemléleten változtatni kell. Mert érték a tiszta víz, a dúsabb vízparti növényzet, a kikapcsolódásra alkalmas vízpart, a gazdagabb élővilág is! Ez a célkitűzés - úgy gondolom - megfelel az EU vízügyi keretirányelvben foglalt célkitűzéseknek (1 cikk: cél) megakadályozza a vízi ökoszisztémák és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és kisvizes területek további romlását, védi és javítani azok állapotát. Irodalomjegyzék 1. A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása (Dóka Klára) 2. A Szarvas-Békésszentandrási holtág, fejlesztési tanulmánya (KÖVIZIG, 1998.) 3. dr. Palov József: Képek Szarvas múltjából (Szarvas) 4. dr. Vasas Ferencné: Szakvélemény (2000.) 20