A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
1. SZEKCIÓ: A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYAROSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN - Czakóné Czédli Jolán: Településeket érintő vízfolyások vízpótlási kérdései
A rehabilitációban az állami szerepvállalás azonban a területfejlesztésről és a terület rendezésről szóló törvény alapján az alábbi szerint levezethető: Területfejlesztés célja fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése - fejlett és elmaradott térségek, települések közötti - életkörülményekben, gazdasági, kulturális, infrastrukturális feltételekben nyilvánvaló - különbségek mérséklése Területrendezés feladata környezeti adottságok feltárása, értékelése - a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembevevő területfelhasználás megállapítása Megyei önkormányzat feladata - megye területére vagy térségére területrendezési tervet készíteni - hosszú tavú előrejelzések alapján területileg összehangolni a kötelezően ellátandó feladatokat (épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat is) Megyei Közgyűlés - állást foglal a hosszú távú fejlesztési koncepcióról - elfogadja a megyei területrendezési tervet Területrendezési tervnek tartalmaznia kell - környezet, táj és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat - környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatot - az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását (tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének térségi szempontjait). A Megyei Területfejlesztési Tanácsnak a feladata, hogy kidolgozza a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját. Itt tudatosan érvényre kellene juttatni a víz pozitív tájformáló szerepét, programszinten szerepeltetni a felhagyott folyómedrek ökológiai szemléletű rehabilitációját. Végül a törvényhez kapcsolódóan kiemeljük a területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök közül (20. §. 13/ bek.) azt a lehetőséget, mely szerint a területfejlesztést segítik a külön jogszabályban meghatározott módon az éves költségvetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított keretei. Az állami szerepvállalás adott témában a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényből is levezethető. A törvény a környezetvédelem állami feladatai közé sorolja a környezet állapotának mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárását, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának meghatározását. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 63468/2000. ikt. sz. levelében (Tóth Imre országgyűlési képviselőhöz) a természet védelméről szóló tv. alapján az alábbiak szerint vezette le: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 18. §. (1) bekezdése szerint: „A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (2) Az ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi hatóság - az igazgatóság (Nemzeti Park) szakhatósági hozzájárulásával — állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság (Nemzeti Park) is kezdeményezheti". A jól meghatározott ökológiai vízigény kielégítése állami (vízügyi) feladat. A költségek fedezetét ezen ágazatban szükséges előirányozni. A feladat végrehajtásának szakmai ellenőrzését pedig a KöM-hoz, ezen belül a Természetvédelmi Hivatalhoz, az ellenőrzés végrehajtását pedig a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság(ok)hoz célszerű telepíteni. 19
