A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Jörg Uwe Belz–Dr. Goda László: A Duna hidrológiai monográfiájának megújítása
megoldására. A munka lezárt eredményei az 1986 évi Monográfia kiegészítő köteteiként jelennek meg. A megjelent kiegészítő köteteket a 2. táblázat sorolja fel. Emellett további 7 kötet vár befejezésre és kiadásra. A Monográfia statisztikai elemzésen alapuló eredményei 1930-tól 1970-ig terjedő adatsorokra támaszkodtak. Az idő közben megnövekedett adatsorokat figyelembe véve született az az elhatározás, hogy Monográfiának a vizsgálati időszak hosszától függő fejezetét fel kell frissíteni az eredeti időszak kiegészítésével 1990-ig. Ezt megcélozva 1999-ben indult A Duna és mellékfolyói vízjárásának statisztikai jellemzése elnevezésű alprojekt. Az alprojekt koordinátora a Német Szövetségi Hidrológiai Intézet (BFG, Koblenz). A munka egy magyar-német munkacsoportban folyik, amelyben az említett BFG képviselői mellett közreműködnek a Bajor Vízgazdálkodási Hivatal (LFW, München), a KÖVIM (Budapest), a VITUKI (Budapest), valamint az ADU-VÍZIG (Baja) szakemberei. Az eredmények várhatóan 2001 második felében megjelenő kötetben kerülnek kiadásra. A munka eddigi tapasztalatait foglalják össze a következő fejezetek. 2. A DUNA ÉS MELLÉKFOLYÓI VÍZJÁRÁSÁNAK STATISZTIKAI JELLEMZÉSE; AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN 2.1 Az adatok összegyűjtése és előkészítése A vízjárás menetének reprezentálására a napi középvízhozam adatokat használtuk fel. Az évi nagyvizek jellemzésére lehetőség szerint ennél pontosabb (nem a napi középértékekből kiválasztott) értékek sorát használtuk. Az 1931-től 1990-ig tartó 60 éves bázisidőszak rögzítését követően a következő lépés az állomások kijelölése volt. Ennek során a következő szempontokat vettük figyelembe: • az állomások lehetőleg azonosak legyenek azokkal, amelyekkel a Monográfiái is dolgozott. • az állomások jól reprezentálják a folyót és nagyobb mellékvizeit, • a rendelkezésre álló adatsorok időtartama lehetőleg minél jobban közelítse meg a bázisidőszakot, • az adatsorok legyenek hitelesek. A fentiek figyelembevételével a társországok maguk határozták meg - a koordinátorral egyeztetve - hogy mely állomásaikat javasolják bevonni a feldolgozásokba. Végül 46 állomást választottunk ki. Az állomások, illetve azok megoszlása a Duna-vízgyűjtőn az 1. ábrán látható. A korábbi határmenti együttműködési projektek tapasztalatai azt mutatják, hogy számolni kell néhány tipikusan felmerülő akadállyal, különösen a munka adatgyűjtési fázisában. Fokozottan jelentkezik ez olyan helyzetben, amikor az együttműködők száma a 14-et is eléri, így részben előre láthatóak voltak az adatokkal kapcsolatos illetékességi problémák, a kapcsolattartó személyek változása, a helyi szokások előtérbe helyezése a nemzetközi kötelezettségekkel szemben, az adatok eltérő minősége, stb. Annak érdekében, hogy tartható legyen a projekt időterve, az adatgyűjtési fázisra megfelelően hosszú időt terveztünk. Ez valóban szükségesnek bizonyult, különösképpen amiatt, hogy előre nem látható nehézségek is jelentkeztek, mint a politikai komplikációk a Balkánon, amelyek a korábbi szocialista adminisztráció összeomlását is okozták, majd az újabb politikai konfliktusok, amelyek a koszovói háborúhoz vezettek. Mindezekkel együtt az eredeti program, mely szerint a publikáció 2001-ben megjelenik, tarthatónak látszik. 287
