A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Rung Attila: Arzénmentesítés során keletkező iszap elhelyezésének lehetőségei
Ez a megoldás tulajdonképpen a hulladék egy fajta - nem a legtökéletesebb, de nagyon egyszerű - fixálása, azonban ez csak végleges elhelyezésre alkalmas. A beágyazás megakadályozza a víz behatolását, és az arzén kimosódását, azonban a beton kötőanyaga, a cement erősen lúgos. Amennyiben a beton töredezik, előfordulhat, hogy ez a lúgos környezet az arzén kiszabadulását eredményezi, főként, ha a környező talaj szerves anyagokban gazdag. Különös gonddal kell tehát kizárni a beton morzsolódását ennél a megoldásnál. Ezt a megoldást kétféleképpen alkalmazhatjuk: 1. Hozzáadhatjuk az arzéniszapot valamilyen építmény betonozásánál felhasznált betonkeverékhez. Ebben az esetben az arzénes vas-hidroxid iszap csak töltőanyag, nem helyettesíti a betonkeverék egyetlen alkotóelemét sem, azonban meghatározott maximális adagolás betartása mellett nem is rontja a betonkeverék minőségét. Amennyiben meg tudjuk akadályozni a töredezést a fent említett okokból, az arzén kiszabadulásának veszélye elhanyagolható. Ennek alapján elfogadható megoldás lehet, pl. az iszap bebetonozása útalapba. 2. A módszer másik alkalmazási módja, amikor az iszapot kifejezetten azzal a céllal betonozzuk be, hogy az arzént fixáljuk, azután pedig az arzéntartalmú betontömbök hulladék-lerakóba kerüljenek. Ennek a megoldásnak két hátránya van: az így fixált iszapból az arzén többé nem nyerhető vissza a bebetonozott iszap nem rakható le magas szerves anyag tartalmú háztartási hulladékkal együtt. Jelenleg is alkalmazzák az arzéniszap adagolását építmények betonozásánál. Az iszap hozzáadása cementhez Ha az iszapot bevonjuk a cementégetés folyamatába, az arzén beágyazása teljesebb lesz, mint ha adalékanyagként keverjük hozzá a betonhoz. A cementgyártás folyamán az arzén egy része elpárologva a füstgázba kerül, így természetesen ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a cementgyár rendelkezik az arzén kivonására is alkalmas füstgáztisztítóval. Ennek minden cementgyár esetén így kellene lennie, mivel arzén egyébként is található a cementgyártás nyersanyagaiban. Ez a megoldás a cementgyárakkal folytatott körültekintő egyeztetést igényelne a környezetszennyezés elkerülése érdekében. Ipari méretű kipróbálására nem került sor. Az iszap téglába égetése A megoldás lényege az, hogy a víztelenített arzénes vas-hidroxid iszapot adalékanyagként használják fel a téglaégetésnél. Az arzén nagy része arzén-trioxid gáz formájában a füstgázba kerül, és csak kisebb része marad a téglában. Itt is igen fontos szerepe van az üzem füstgáztisztítójának, mivel csak ez a berendezés akadályozhatja meg az arzén kijutását a környezetbe. A másik fontos kérdés, hogy az arzéniszap-adagolással készült tégla nem okoz-e egészségkárosodást az ilyen téglából épült épületben lakóknak. Mivel a környékünkön működő sok kisebb-nagyobb téglagyár miatt ennek a megoldásnak az alkalmazása Békés Megyében kézenfekvő, vállalatunk közreműködésével folytak is ezzel foglalkozó félüzemi kísérletek, azonban a környezetszennyezést kizáró, ipari alkalmazásra használható módszer kifejlesztéséig nem sikerült eljutni. Az iszap hozzáadása aszfalthoz Ennél a megoldásnál az iszapot az aszfalt anyagához adagolnák, és így az arzén nagy része az aszfaltkészítés során alkalmazott, a téglaégetéskor használatosnál alacsonyabb hőmérséklet miatt az aszfaltban marad. Mivel az aszfalt kötőanyaga víztaszító és kémiailag semleges, az esetlegesen beszivárgó víz nem válik lúgossá, tehát az arzén az aszfaltban marad akkor is, ha az 169
