A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Rung Attila: Arzénmentesítés során keletkező iszap elhelyezésének lehetőségei

Az iszap szárítása fóliasátorban Az iszap fóliasátras szárítása nyilvánvalóan lényegesen olcsóbb, mint a gépi berendezések alkalmazása, hátránya lehet azonban az alacsony párolgási sebesség és az ebből eredő nagy területigény. A szárítót úgy kell kialakítani és a száradási időt - és ezzel párhuzamosan az elérni kívánt szárazanyag-tartalmat úgy kell megválasztani, hogy por kijutása, és az ezzel okozott környezetszennyezés ne következhessen be. Ennek figyelembe vételével állapítandó meg a szárítási idő és a rétegvastagság, melyek meghatározzák a területigényt is. Az iszap szárítás alatti manipulációjának szükségességét is a próbaüzem alatt lehet majd eldönteni. A berendezés egyik lehetséges kialakítási módja, ha a 30 m hosszú sátorban a manipulálást végző gép igényei miatt 2,5 m széles közlekedési út két oldalán elhelyezett, 15 cm-es szegéllyel ellátott, 4x4 m-es kazetták fölé merevített acélvázra feszített fekete fóliából készitünk sátrat, és a szellőztetését a két végén lévő ajtó fölé beépített ventilátorral biztosítjuk. így egy-egy sátor hasznos felülete 240 m

2, amely 10 cm rétegvastagságot, és évi 8 alkalommal történő töltést figyelembe véve 192 m

3, tehát mintegy 200 t iszap szárítására alkalmas, ez természetesen nem független az elvárt szárazanyag-tartalomtól. (4. Ábra) A megoldásnak sok előnye van, főleg az, hogy kevés energiát igényel, azonban egyenletes minőségi és mennyiségi igényeket támasztó továbbhasznosítás előtt nem biztos, hogy alkalmazható. Az arzén eltávolítása az iszapból A probléma legjobb megoldása az volna, ha az arzéntartalmat az iszapban jelentősen tudnánk csökkenteni, esetleg az arzént teljesen ki tudnánk vonni az iszapból, mert így a vas-hidroxid, mely ekkor már természetesen nem lenne veszélyes hulladék, lerakható lenne olcsóbban, és környezetvédelmi szempontból teljesen biztonságosan bármelyik hulladéklerakóban. Az eltávolított arzént pedig újra hasznosítani lehetne ipari nyersanyagként. Az iszap kezelése tulajdonképpen egy desztillációs folyamat, az iszap hevítésével az adszorbeált ötös vegyértékű arzén arzén-trioxid gázzá változik, és a hevítéskor szintén elgőzölgő víztől elkülönítetten cseppfolyósítva távolítható el a rendszerből, míg a kezelt vas-hidroxid iszap alig tartalmaz arzént. Ezzel a megoldással kapcsolatosan végzett kísérleteket a dán Aarhusi Egyetem Kémia Tanszéke (1.) Eszerint az iszap arzénszennyezésének párologtatással történő eltávolításához körülbelül 850 °C-os hevítési hőmérsékletre, az iszap szellőztetésére, majd az arzén ventillációs levegő hűtésével történő cseppfolyósítására van szükség. Mivel - ahogyan ezt már az előző bekezdésben is említettem - az arzén elgözölgésével párhuzamosan víz is elpárolog az iszapból, ügyelni kell arra, hogy az arzén-trioxidot a víztől elkülönítve cseppfolyósítsuk. Az eljárás során keletkező arzénnal szennyezett víz mennyiségét úgy is csökkenthetjük, hogy a hevítés előtt az iszapot a lehető legjobban kiszárítjuk. A desztillációs arzénkivonás technológiája ismert ugyan, azonban arzéntartalmú vas-hidroxid iszap esetében még nem próbálták ki üzemi méretekben, tehát a berendezés tervezése során különös gonddal kell eljárni. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az arzéngőz ne szökhessen ki az üzemből. Ezt legcélszerűbben úgy lehet elkerülni, ha az arzén-trioxid tartalmú levegő számára zárt rendszert hozunk létre, melyben az iszapot közvetett módon hevítjük. A technológiával kapcsolatos másik nagyon fontos megoldandó kérdés az iszap hatékony és energiatakarékos előzetes szárítása. Ez a megoldás környezetvédelmi szempontból ideális, és valószínűleg az illetékes hatóságok egyetértésével is találkozna, azonban - mivel egy nagy értékű, speciálisan csak erre használható berendezés megépítését igényli - csak nagy mennyiségű vas-hidroxid iszap kezelése esetén lenne gazdaságos, illetve versenyképes a jelenlegi elhelyezéssel. A hulladék környezetszennyezést kizáró állapotba/helyre juttatása 167