A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁSSAL–VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VÍZKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE - VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK AZ EU KAPCSÁN - Rung Attila: Arzénmentesítés során keletkező iszap elhelyezésének lehetőségei
Az iszap az összes tömegére vonatkoztatva 0,2-0,4 % arzént tartalmaz, ez a szárazanyagra átszámítva körülbelül 1000 mg/kg sz. a. arzéntartalmat jelent. Az iszap kezelésének részfeladatai Az iszap elhelyezésének problémája a fentiek alapján az alábbi három - egymással is összefüggő - részfeladatra osztható: az iszap mennyiségének további csökkentése az arzén eltávolítása az iszapból a hulladék környezetszennyezést kizáró állapotba/helyre juttatása Az alábbiakban ismertetésre kerülő megoldások a fenti feladatok, vagy azok kombinációinak megoldásával szolgálják az arzéniszap ártalommentes elhelyezését. Az eljárások kombinálhatók is egymással, az iszap hasznosítására használható megoldások egy része kifejezetten szükségessé teszi, hogy a szűrőpréssel elérhető 40 %-os szárazanyag-tartalmat tovább növeljük. Az iszap szárazanyag-tartalmának növelésére használható eljárások Az iszap szárazanyag-tartalmát mechanikus, vagy természetes szárítással növelhetjük. Az iszap szárításának módszerei nagyrészt a szennyvíziszap és az élelmiszeripari iszapok kezelése során alakultak ki, de minden bizonnyal alkalmazhatók vas-hidroxid iszap kezelésére is, azonban a berendezések tervezése során figyelemmel kell lenni az anyag okozta specialitásokra (pl. korrózió, morzsolódás). Az alábbiakban a mechanikus iszapszárítási módszerek közül egy-egy fajta direkt és indirekt módszert, valamint egy egyszerű - a nap energiáját felhasználó fóliasátras iszapszárítást ismertetek. Direkt mechanikus iszapszárítás A direkt szárítás az iszap és a levegő - amely általában egy égető kipufogógáza - közvetlen érintkezésével történik, ahol a levegő az iszappal egy forgódobban keveredik el. Előnye a módszernek, hogy megelőzhető a csomósodás, és nagy a hőátadási kapacitás, hátránya a nagy mennyiségben keletkező füstgáz, amelyet meg kell tisztítani. (2. Ábra) Indirekt mechanikus iszapszárítás Az indirekt mechanikus iszapszárítók fűtőközege gőztermelő, vagy olajmelegítő egység által előállított forró gőz, vagy olaj, amely nincs közvetlen kapcsolatban az iszappal, a hőt egy hővezető felület közvetíti. Előnyei közé tartozik, hogy a szárítás során nem keletkezik annyi tisztítást igénylő gőz, mint a direkt szárítónál, és a fűtőközeget recirkuláltatni lehet, csökkentve ezzel a berendezés energiafogyasztását. (3. Ábra) A mechanikus iszapszárítással kapcsolatos általános problémák A mechanikus szárítók tervezése során figyelembe kell venni, hogy az iszap víztartalmának egyenletes elpárologtatásához egyaránt fontos a hőátadó közeg és az iszap közötti megbízható hőcsere, valamint az iszap kellő módon történő keverése. Az iszapból eltávozott vizet vagy egy kéményen keresztül kell - esetleg a füstgázokkal együtt - eltávolítani, vagy kondenzvízként kell elvezetni szennyvízként történő kezelés után. Fontos feladat lehet annak megoldása is, hogy az iszap ne tapadjon a szárítóhoz, és ez által az ne tömödjön el. A berendezés energiafogyasztását - ha ez megoldható - célszerű a füstgáz, vagy a fűtőközeg recirkuláltatásával csökkenteni, és hő nyerhető vissza az elpárologtatott víz kondenzálásávai is. 166
