A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. Fedőkarsztvízre telepített vízbázisok: A fedőkarsztvízre telepített vízbázisok gyakorlatilag a kréta requieniás mészkőben tárolt és szivárgó karsztvízre szorítkoznak. Ezek a vízbázisok szintén Zirc térségében fordulnak elő. Itt a fekű márga megakadályozza a kommunikációt a mélyebb szinten lévő fokarsztv ízzel. Ezek a vízbázisok mind foirásfoglalások, melyek kapacitása erősen csapadékfüggő, és igen érzékenyek a felszíni behatásokra. Jellemző rájuk a nagy külső védőterület a gyors elérési idők miatt. Fokozott védelmet igényelnek. 3. Önálló karsztvízrendszerekből működő vízbázisok: Ebbe a kategóriába elsősorban a régió déli részén lévő idősebb triász képződmények karsztvízét megcsapoló vízbázisokat soroljuk. A terület déli részén az erős tektonizáltság következtében a vízrekesztő képződmények magas felszínközeli elhelyezkedése feldarabolják az egységes karsztrendszert. Jellemzőek a vékony kis kapacitású víztározók, pl az alsó triász sejtes dolomit, lemezes mészkő, melyek tárolt igen gyakran a természetes forrásnál kialakított vízbázis hasznosít. Ezen a területrészen a kis vízgyűjtők és a viszonylag nagy beépítettség és intenzív mezőgazdaság (szőlőkultúra) miatt a víz minősége a az átlagosnál rosszabb a magas nitráttartaralom miatt. A terület előnyére hozható, hogy a bányavízemelések hatása itt nem érvényesült, viszont a csapadékszegény időszak hatása már annál inkább érzékelhető volt. A nitrátos vlz itt esetenként a mélyebb szinteken is kimutatható. Ez általában csak néhány évvel az üzemelés megkezdése után következik be, mikor a felső szennyezettebb víz a folyamatos megcsapolás helyére leáramlik. (Érdekes megfigyelni a kutak vízföldtani naplóit, - az ország bármely területéréről amelyben általában az építéskori vízminőségelemzés nagyon kedvező nitrátértéket mutat, mely a termelés beindulása után lényegesen rosszabbodni szokott) Ebbe a csoportba sorolható még a fökarszrendszertől valószínűleg nem teljesen elzárt, de vele igen rosszul kommunikáló BalatonfüzfÖ - Pétfürdő Peremarton által közrefogott területen lévő, a litéri töréstől délre eső karsztrendszer, mely kis tárolókapacitásánál fogva szintén erősen reagál úgy a csapadékhiányra mint a felszíni behatásokra. Ennek a területrésznek a vízminősége a térség ipari üzemeinek és településeinek hatására igen kritikus vízminőségű, a távlati üzemeltetés csak a további beruházásokkal, pl települések mielőbbi csatomázásával oldható meg. Itt jegyezzük meg hogy az említett rendszer északkeleti részén lévő péti vízbázisok helyzete kedvezőbb, mivel itt egy feláramlási zóna ismert, mely idős, nem szennyezett vizet mozgat a felszín felé, s a kutak nagyobbrészt ezt termelik. 522