A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

4. Fedőhegységi vízbázisok: A fedőhegységi vízbázisok túlnyomórészt az oligo-miocén törmelékes összlet víztározó rétegeinek vízét hasznosítják. A törmelékes összlet vízföldtani viszonyai a kevés viszonylag feltárás miatt még nem kellőképp ismertek. Az összlet igen jelentős kőzettömeget alkot a Márkótól nyugatra, vastagsága helyenként eléri a 5-600 m-t. Az összletből igen sok forrás fakad. A források különböző magasságokban, a vízzáró kőzetfelszínek mentén lépnek a felszínre. A mélységi víztározó szintek nyomás alatti vizet tárolnak. A fonások vízhozama viszonylag egyenletes, több vízbázis létesült foglalásukkal. (Herend, Városlőd) A víz csak kis mértékben tér el a karsztvíz minőségétől. Helyenként magas vastartalma támaszt tisztítási igényt. (Noszlop) A víz nitráttartalma itt is a tápterület jellegétől fliggö. Mivel a tápterületek nagy része erdő, a víz minősége megfelelő. Legjelentősebb vízbázisok Ajka térségében ismertek. A Széles patak völgyében a kb. 25 m mélységben lévő leszorított ttlkrü rétegvizet 6 kút csapol meg. A kőzet víztározó képessége az eddigi ismeretek szerint igen szélsőséges. A hatvanas években a Mélyépterv a Torna patak Ajkától keletre eső völgyében kutatott. Számos próbafúrást mélyítettek az említett területen, és csak egy ponton jelentkezett igen produktív vízhozam. Ez a mai kislődi vízbázis, mely terv szerint rövidesen Ajka vízellátásába is bekapcsolódik. A fúrások a tömör cementált konglomerátumban általában meddők voltak. Valószínűsíthető, hogy a víz a törések mentén a zúzott zónákban mozog, s jut nagy távolságból a megcsapolás helyére. A Széles patak mentén sor került a törmelékes összlet mélyebb szintjeinek vizsgálatára, de a vízadó kifejlődések zártaknak bizonyultak, vlzleadóképességük idővel rohamosan csökkent. Fentiek alapján az összletben a vízkutatást törésvonalak mentén, felszíni geofizikai kutatással lehet hatékonyabbá tenni. A Bakony keleti előterében Devecseren a miocén kavicsos tengeri üledékekben tárolt rétegvíz képzi a vízbázist. A patak allúviumokban kialakított vízbázisra példa a Bakonybéli Vízbázis, ahol a Gerence patak völgyében kialakult ártéri üledékekbe mélyített kutakkal biztosítják a település vízellátását. A sérülékenység ellenére a kedvező környezet eddig minőségi problémát nem okozott. 523