A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

energiaátalakulási folyamatok mehetnek végbe és ezen eseteknek mintegy katalógusa állítható össze, típusesetek és típusfolyamatok, amelyek mint egyegy kis "chip" működhet egy integrált nagy leíró rendszerben. A térbeli differencáltságnak jól látható jelei tanulmányozhatók például éppen a légifelvételeken, vagy egyéb belvizes területekről készített fotókon. Ezen fényképek elemzése a korszerű GIS technikákkal bizonyára több információ kinyerését tennék lehetővé, mint amit csak a vizuális szemléltetés jelent. A statisztikai és térinformatikai számítógépes technikák új megvilágításba helyezhetik a belvízi folyamatok elemzést is, visszahatással lehetnének a modellezésre és a nem mért, vagy nem mérhető tényezőket is jobban körülírhatóvá tennék, a különböző időpontokban ugyanarról a területről készült fotók egy-egy pillanatfelvételét adják a táj vízarcáról, a különböző időpontok rávilágíthatnak a táj belvízi szerkezetét befolyásoló momentumokra. A térbeli mikrostruktúra adott esetben a fraktál elemzés eszközével adhat újabb információt. A közel vízszintes, vagy annak tekinthető, nem teljes vízfelületet adó belvízborítás a táj mikrodomborzati képének föltárására szolgálhat. Ebből a szempontból, szinte külön hasznos a csak foltokban elöntött területek folyamatos légifelvétele, mert ebből a mikrodomborzati struktúra kielemezhető. Itt jegyezzük meg, hogy a mikrosruktura elemzése világviszonylatban jelentős szerepet kap a geológiában, a mechanika tudományában, és máshol, például idén szeptember 25. és 29. között lesz egy előadássorozat Udinében a CISM rendezésében /Mechanics of Random and Multiscale Microstructures/. Tehát a terület mikrostruktúrája a felvételekből kinyerhető. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a távérzékelés, a repülőről és műholdakról elvégezhető megfigyelések, felvételek az információk, olyan megsokszorozott tárházát tárja elénk, amely információnak a kihasználatlansága jelentős vétek és vezetői felismeréshiányra vall. A meteorológiai körülmények, a hidrológiai folyamatok időbeli sztochasztikus jellegét is érdemes vizsgálat alá venni, de körültekintő módon kell elemezni, különös azért mert a számos nemlineáris folyamat nem teszi lehetővé, hogy az egyszerű térbeli és időbeli átlagolást alkalmazzuk, mert az csak lineáris rendszerekben torzításmentes. A talajvízkészlet, vagy a talajvízszint, de a belvízi térfogatok is tulajdonképpen tározott vízmennyiségek, tehát integrált folyamatok eredményei, ha úgy tetszik az inputok összegének /integráljának/ és az outputok összegének /integráljának/ különbsége, tehát mindenképpen összegezni kell a csapadékot, a párolgást is és ezeknek hosszúidejű készletnövelő, vagy készletcsökkentő hatását kimutatni. De nem elegendő a primer adatok integrálját elvégezni, mert számos transzformáció és nem lineáris transzformáció van közben. Ezeket figyelmen kívül hagyva teljesen téves eredményre jutunk. A meteorológiai idősorok idősorelemzése önmagában is természetesen fontos tényező, mert 844