A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

nagyvonalakban megmutatja a tendenciákat, amelyek összefügghetnek a nagytérségi folyamatokkal, vagy például olyan jelenségekkel mint az óceáni teljes fodi vízkörzésben bekövetkező változások: az El-Nino anomáliából adódó Golf-áram módosulás, amely egy jelentősen csapadékos időszakot hozott létre Európában az elmúlt években és akkor rögtön látjuk, hogy ilyen nagytérségi változások hozzák létre a száraz-nedves periódusokat, amelyek hosszúidejű előrejelzése így már nem is tűnik olyan reménytelennek és a folyamatok magyarázatához is hozzájárul néhány szemponttal. A belvízi kérdéssel, a belvízi tervezéssel, üzemeltetéssel évtizedek óta kevéssé foglalkoztak a hazai szakkörökben, vagy legalább is tudományos szinten Salamin Pál és Oroszlány István halálát követően kiemelkedő szellemi eredmény nem született. Ezzel kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy nem csak a növekvő gazdasági értékek megkövetelte pontosítás, nagyobb előrelátás szükséges gazdasági szempontokból, hanem az évtizedek alatt felgyülemlett tapasztalatok és különösen az új technikák által fölsokasodott információk, a számítási lehetőségek is arra ösztönöznek bennünket, és arra kell, hogy ösztönözzék a kutatási munkáért felelősöket, hogy új erőkoncentráció szükségét lássák. Ezt az újraindítást az is megerősíti, hogy a tulajdonviszonyok megváltozása a rendszerváltozással párhuzamosan szintén számos új aspektust vetett föl és vet fel. A tulajdonlás szétosztásának helyes és racionális voltában itt nem érdemes belebocsátkozni, de az minden esetben leszögezhető, hogy szoros együttműködés és kooperáció nélkül a feladat nem oldható meg, mert legyenek a müvek, a csatoniák, a feladatok bárhogyan is felosztva az időjárás, a víz erről nem vesz tudomást, ő csak azon természeti törvények szerint önt ki és árad és apad, ahogyan évezredek óta tette, a jogi kacifántoknál sokkal erősebb "muszáj" hatására: a természeti törvények szerint. Tervezni, védekezni, előrejelezni, üzemeltetni csak olyan környezetben lehet gazdaságosan, amelynek természetét ismerjük. Ezért milliárdos beruházási programok egy töredékéből a kutatásra az elemzésre biztosan célszerű volna egy bizonyos hányadot letörni, előreadni. A víz nem ismer határokat és már fentebb is láttuk, hogy milyen globálisan lépnek föl a jelenségek. A víz nemcsak határokat, vagy Vízügyi Igazgatóságokat, de a gazdálkodó egységeket sem ismeri és nem ismeri a víz Minisztériumokat sem, amelyek egymás között felosztva képzelik a nem is tudom mit: a vizet, a víztestet, vagy a víz ágyát, medrét, a víz hasznot hozó, vagy kárt okozó tulajdonságát, megjelenési formáját? Vagyis kooperáció nélkül a feladat megoldhatatlan. Természetesen nagyon sok féle feltárási munkára van szükség, a területhasználatoktól, a csatorna helyszínrajzokig és tényállapotok felvételéig, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenség biztos ismerete, vagy legalább is jó ismerete nélkül a többi feladatokra kiadott pénz is kárbavész. A nyilvános konzíliumok és megvitatások mindenképpen a helyszint ismerők együttesében lehet, ami a legjobb módja az ismertek és tapasztalatok átadásának. 845