A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

egyenlet, vagy tömegmegmaradás egyenlete, amelyet kontinuitási és tározási egyenletként is felírhatunk. Bárhogyan is fogalmazzunk ez a megmaradási egyenlet nem veszti el érvényét, de nagyon meggondolandó, hogy milyen térbeli, területi és milyen időbeli korlátok között kell alkalmazni és miközben minden tényezőt figyelembe kell venni. A belvízi vizsgálatoknál éppen a fentebb említett síkvidéki jelleg okozza a legfőbb nehézséget, tehát a felületen szétterülő felszíni víz áramlását nehéz detektálni, ezért tűnik néha olyan alattomosnak a megjelenése, szemben a dombvidéki esetekkel, ahol a lezúduló víznek jól meghatározott iránya van. A síkvidéki felszíni vizek összegyülekezése kis sebességű, változó irányú mozgás mutat. A síkvidéki viszonyok között a tározott mennyiségek igen nagy jelentőséggel bírnak, különös tekintettel arra, hogy csekély térfogatok is jelentős területek víz alá kerülését eredményezik. Ahogyan érzékeltetni szoktuk a hallgatók részére az oktatásban egy 1000 m3 víz egy km2 területen egy mm vízborítást jelent, vagy más mértékegységben véve az egy mm vízborítás egy hektáron 10m3 vizet jelent. A sík terep jelleg tehát két tényezőben válik karakterisztikussá: az energia viszonyok a kis eséssel függnek össze és éppen ebből adódóan az emberi beavatkozás csekély energia befektetéssel irányíthatja át egyik irányból a másikba - un. belvízkormányzás - és a másik jellemző az előbb említett tárolt térfogatok lepelszerü, síkban kiterjedt tulajdonságával jellemezhető. A tér- és időszeletelésekben igen változatos képet kapunk, sokszor nem is igen lehet megválasztani a helyes felbontást, mert némely történések csak részletekben láthatók és model lezhetők, de az egész folyamatot mégis ezek a mikrotörténések hozzák létre. Mikrotörténések a vertikális vízmozgásra ugyanúgy vonatkoznak, mint a felszíni áramlásokra, amelyeket szoktunk lepelszerü vízmozgásnak is nevezni. A leírásban a hőmérséklet hatását is figyelembe kell venni, nevezetesen a fagyás, olvadás egymást követő eseményeit, ami nem engedi meg, hogy globális átlagokat képezzünk. Az energia és sugárzási mérleg mikrokörnyezeti vizsgálatáig kell adott esetben lemenni. A folyamatoknak egy nagyon részletes és első lépésként szöveges leírására van szükség. Természetesen itt felhasználhatók az elődök eredményei, Salamin Pál és Oroszlány István professzor munkái, kiegészítve az újabb most már úgy mondjuk modellekkel, amelyeknek akár számítógépi program változata is rendelkezésre áll. De bizonyára az elemző leírás nélkül nem szabad átvenni olyan eljárásokat, amelyeket más környezeti feltételek mellett dolgoztak ki. A talajvíz befolyásolást, illetve a felszíni víznek a talajvízre gyakorolt hatást különös gonddal kell elemezni, hiszen az ok okozati összefüggések esetenként nem olyan világosak, mint az az első pillanatra tűnik. Az úgynevezett mikrotörténések táblázata egy nagyon részletes lista arról, hogy a síkvidéki hidrológiai folyamatok hogyan zajlanak le különböző körülmények közt. Itt arra kell gondolni, hogy szinte néhány négyzetméternyi, vagy néhány tenyérnyi felületen milyen lehetséges hidrológiai, hidraulikai, 843