A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A természeti folyamatok összefüggéseit vizsgálva és itt most a belvízi jelenségre koncentrálva általában mint legpregnánsabb jelzőszámot az elöntött terület nagyságát szokták, szoktuk megadni, ennek az idősora mintegy vezérfonala, vezérmotívuma a belvízi problémákról szóló diskurzusoknak, értékeléseknek. Az elöntött területek mellett az átemelt vízmennyiségek, mint műszaki beavatkozások üzemeltetési költségét is felmutató idősorait ismerjük, illetve a lehullott csapadék idősorok, valamint léghőmérséklet, talajvíz, esetleg további meteorológiai, hidrológiai elemek észlelt adatsorai állnak rendelkezésre. Mielőtt a jelenség fizikai történéseinek folyamatait elemről, elemre, időpillanatról, időpillanatra megvizsgálnánk próbáljunk arra az igen egyszerű kérdésre választ adni, hogy a hidrológiai, meteorológiai jelenségek különleges, szélsőséges, csak minket sújtó, csak most jelentkező tünetegyüttesével állunk-e szemben, vagy várható, ha előre nem is kiszámítható, de hatásaiban jól megragadható, a valószínűség számítás eszközeit felhasználva előrejelzést is lehetővé tevő természeti együttesként kell-e tekintenünk a jelentős belvizek megjelenését? Erre a kérdésre az utóbbi a válaszom, vagyis a hidrológiai folyamatok hosszúidejű változásába beleférnek ezek a szélsőségek. Elég csupán elővenni az 1941, 1942 évek belvízi eseményeit kiváltó hidrológiai, meteorológiai körülményeit vizsgálat tárgyává tennünk, hogy erről meggyőződjünk. Természetesen időközben a belvízzel elöntött területek értéke megváltozott és arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár a természeti jelenségek alakulása lehet szélsőséges, megfelelő előtanulmányozással, kellően kialakított és üzemeltett mérnöki müvekkel az elöntött területek nagysága, a belvíz okozta kár csökkenthető. És azt hiszem ennek a gondolatfüzérnek éppen ez is az egyik célja. A természeti jelenségek sztochasztikus folyamata az észlelési idősorok alapján tanulmányozható és ennek alapján megállapítható szélsőséges, kedvezőtlen scenáriók sorozatait előállítva lehet tapasztalást szerezni a tervezések és beavatkozások alapadataihoz. Sokakban felmerül az a kérdés is, hogy a globális időjárási trendek, nevezetesen globális felmelegedés, a légköri széndioxid rohamos növekedése, stb. okozzák-e azokat a szélsőségeket, amelyekkel szembe kell néznünk, és amelyekkel együtt kell élnünk. Erre vonatkozóan azt tudom mondani, anélkül, hogy a belvízzel és a hazai belvíz helyzettel kapcsolatban erre vonatkozóan bármilyen numerikus vizsgálatot végeztem volna, hogy a globális felmelegedésnek, ha van is hatása, akkor az természetes ingadozás eddigi szélsőségei közötti tartományból még nem lépett ki, legalább is szignifikáns szinten ilyen kijelentés nem tehető, amit a különböző nemzetközi kutatások támasztanak alá. Természetesen vannak kimutatható hatások ott ahol a világméretű vízkörzés integrált folyamatai jutnak szerephez, mint például a világtengerek szintjének emelkedésében, vagy a sarki jégtakaró és esetenként a gleccserek tömegének csökkenésében mutatkozó mérhető változások. De ezek 841